Az osztrák kancellár, akinek Hitler elrendelte a kivégzését

Kurt Schuschnigg lavírozásra kényszerül a náci Németország Ausztriát beolvasztani akaró törekvéseivel szemben

Százhuszonöt éve, 1897. december 14-én született Kurt Schuschnigg, az Anschluss előtti Ausztria utolsó kancellárja. A különböző miniszteri posztot betöltő politikus az Engelbert Dollfuß kormányban szolgált, majd elődje halálát követően Ausztria szövetségi kancellárjaként dolgozott.

Saját fegyveres szervezetet alapított

A ma Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban, Reiff am Gartsee-ban (Riva del Garda) született nemesi rangú, szlovén eredetű katonatiszti családban. Középiskolai tanulmányait az osztrák-svájci határon fekvő Feldkirch-ben a jezsuitáknál végezte, érettségi után, 1915-ben önkéntesként katonai szolgálatra jelentkezett.

Már hadnagy volt, amikor az isonzói csaták alatt hadifogságba esett, és csak 1919-ben, az immár önálló Ausztriába térhetett haza.

Az innsbrucki egyetemen jogi diplomát szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott. Schuschnigg ezután tevékeny tagja lett az Ignaz Seipel vezette jobboldali Keresztényszocialista Pártnak, 1927-ben a legfiatalabb képviselőként került be a Nemzeti Tanácsba (parlamentbe). A férfi nem bízott a szélsőjobboldali, tekintélyelvű paramilitáris Heimwehr mozgalomban, ezért 1930-ban Ostmärkische Sturmscharen elnevezéssel saját fegyveres szervezetet alapított.

Kurt Schuschnigg lavírozásra kényszerül a náci Németország Ausztriát beolvasztani akaró törekvéseivel szemben Forrás: Wikimedia Commons

Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után Ausztriában egyre több támogatóra talált a két német állam egyesítésének gondolata.

A bécsi nemzetgyűlés 1918. november 12-én törvényt hozott egy német-osztrák köztársaság megalakításáról, de az első világháborút lezáró békeszerződések ezt megtiltották. Ennek ellenére Ausztria és Németország 1928-ban egységesítette jogrendszerét, kiépítette az egységes vasúthálózatot, 1931-ben pedig egyezményt írt alá a vámszövetségről.

Rugalmasabban folytatta elődje politikáját

Kurt Schuschnigg 1932-ben igazságügyi miniszterként bekerült Karl Buresch kancellár kormányába, az ő bukása után hivatalba lépő Engelbert Dollfuss – tárcája megtartása mellett – oktatási miniszterré is kinevezte. Schuschnigg mindenben támogatta a korporatív állam kiépítésére törekvő, a parlament kiiktatása után rendeletekkel kormányzó kancellárt.

Az Ausztria függetlensége mellett kiálló Dollfuss gyorsan szembekerült az osztrák születésű, már 1933-as hatalomra kerülésétől Ausztria Németországba olvasztására (Anschluss) törekvő Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellárral.

A Führer Ausztriát az osztrák nácikat aktívan támogatva próbálta destabilizálni, akik 1934 júliusában sikertelen puccskísérletük során meggyilkolták Dollfusst.

Hitler a tábornokai társaságában Párizsban, a franciaországi győzelem után Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az 1934. július 29-én kancellárrá előlépett Kurt Schuschnigg tanult elődje hibáiból és jóval rugalmasabban folytatta elődje politikáját, de az Anschlusst csak késleltetni tudta. Egy gazdasági nehézségekkel küzdő,

alig 30 ezer fős hadsereggel rendelkező ország élén nem tudott a gazdaságilag és katonailag is óriási erővel rendelkező Németországnak ellenállni, és egyre nagyobb engedményekre kényszerült.

Schuschnigg 1936-ban aláírta az úgynevezett „júliusi egyezményt", amiben az egymás belügyeibe való be nem avatkozás mellett kötelezte magát, hogy „német államként" leállítja a nemzetiszocializmus-ellenes politikát, és a jobboldali ellenzék két bizalmi emberét beveszi kormányába.

Hitler ultimátumban szólított fel a népszavazás elhalasztására

Hitlernek azonban ennyi korántsem volt elég, és 1938. február 12-én a berchtesgadeni Sasfészkébe rendelte Schuschniggot, aki a rá nehezedő nyomásnak engedve megígérte, hogy beveszi az ausztriai nácikat kormányába. Az amnesztia után a párt vezetője, Arthur Seyss-Inquart kapta meg a belügyminiszteri posztot, az osztrák nácik ettől kezdve már hatalmi eszközökkel is közelíthettek a csendőrséghez és a rendőrséghez, kezdtek beépülni az antifasiszta Hazafias Frontba.

Az események feletti ellenőrzést elvesztő Schuschnigg a szociáldemokratákat és a kommunistákat is „harcba szólította" a patriotizmus felélesztéséért és a függetlenség megőrzéséért.

Ünneplő osztrákok fogadják a Bécsbe bevonuló Hitlert Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Utolsó, kétségbeesett lépésként 1938. március 9-én bejelentette, hogy március 13-án népszavazást tartanak az ország önállóságának megőrzéséről, egyben a részvételi korhatárt huszonnégy évre emelte, hogy a náci ideológia iránt nagy számban elkötelezett osztrák fiatalok ne járulhassanak az urnákhoz.

Hitler ultimátumban szólított fel a népszavazás elhalasztására, és a választ meg sem várva elrendelte a mozgósítást.

Schuschnigg – konstatálva, hogy Ausztriában polgárháborús helyzet alakult ki, és sem Nagy-Britannia, sem Franciaország segítségére nem számíthat – törölte a referendumot, és 1ö38. március 11-én este lemondott. Rögtön ezt követően Seyss-Inquart a szocialisták fegyverkezésére hivatkozva kérte a német csapatok bevonulását, amire március 12-én sor is került, az Anschlusst április 10-én népszavazás szentesítette.

Kirakatpert terveztek ellene

Schuschnigg, akinek kancellári hivatalát az egyesülést kimondó törvény eltörölte, előbb házi őrizetbe, majd állandó megfigyelés mellett fogságba került, a börtönben a 183 centis férfi 40 kilóra fogyott. A nácik előbb kirakatpert terveztek ellene, de aztán inkább a dachaui, majd a sachsenburgi koncentrációs táborba zárták.

Engelbert Dollfus (a képen középen) kancellári kinevezése után Miklas államelnök (középen jobbra) társaságában Forrás: Bundesarchiv

Itt már jobban bántak vele, külön házban lakhatott, de 1945 áprilisában Hitler elrendelte kivégzését, és csak kevesen múlott, hogy amerikai katonák ki tudták szabadítani.

1948-ig Olaszországban élt, majd az Egyesült Államokba települt át, ahol államjogot tanított a St. Louis-i egyetemen és megkapta az amerikai állampolgárságot. 1968-ban hazatért Ausztriába, ahol az osztrák államtól nyugdíjat kapott egykori miniszteri és kancellári tisztsége után. Az utolsó éveit visszavonultan, Tirolban töltő Kurt Schuschnigg 1977. november 18-án hunyt el az Innsbruck közeli Muttersben.

(MTVA Sajtóarchívum)