Az eszközöket eredetileg a Clovis-kultúra Észak-Amerikába érkezése előtti ősi embereknek tulajdonították, de a The Holocene című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a szerszámokat a közönséges csuklyásmajmok (Cebus capucinus) készíthették. Ezek a főemlősök a Cebinae alcsaládba tartozó újvilági majmok, amelyek Közép- és Dél-Amerika trópusi erdeiben, valamint egészen Argentína északi részéig megtalálhatók.
A közönséges csuklyásmajmokat tartják a legintelligensebb újvilági majmoknak, ahol a kutatók gyakran megfigyelték őket, amint folyami köveket használnak a kókuszdió feltörésére.
Agustín Agnolín régész, a Nemzeti Antropológiai és Latin-Amerikai Gondolat Intézet (INAPL) és a CONICET munkatársa, Federico Agnolín paleontológussal, az Azara Alapítvány és az Argentin Természettudományi Múzeum munkatársával együttműködve hasonlította össze a Pedra Furada és más brazíliai pleisztocén kori régészeti lelőhelyekről, mint Sitio do Meio, Vale da Pedra Furada és Toca da Tira Peia, származó kőeszközöket a modern csuklyásmajmok által készített kőeszköz-lelőhelyekkel.
A kutatók megállapították, hogy a pleisztocén kori lelőhelyekről, mint például Pedra Furadáról származó szerszámok összhangban vannak a csuklyásmajmok által készített kőlerakódásokkal, amelyek egy szikla és egy lapos kvarcitfelület közötti ismételt ütközések hozhattak létre.
Biztosak vagyunk abban, hogy a brazíliai korai régészeti lelőhelyek nem emberi eredetűek, hanem közönséges csuklyásmajmokhoz kapcsolódnak
– mondták a kutatók összefoglalásképpen a HeritageDaily online tudományos portálnak.