I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald, 958-tól dán királyként és 976-tól norvég királyként uralkodott: az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása.
A mintegy 40 méter hosszú és 8-10 méter széles csarnok minden bizonnyal politikai találkozók fontos gyülekezőhelyeként funkcionált, de itt történhetett a vendégek fogadása és a közösségi társasági élet központjaként is szolgált.
A kialakítás a Kékfogú Harald úgynevezett gyűrűs kastélyaiban található más építményekre emlékeztet, többek között a hobroi Fyrkat-ra és az aggersundi Aggersborg-ra.
A csarnok építése az előzetes kormeghatározás szerint a 9. század utolsó felére vagy a 11. század legelejére tehető, de valószínűleg Harald uralkodása idején használták aktívan.
Az ásatás helyszínének közelében található rúnakő is erre a bizonyos időszakra tehető. A kő a Hune Kirke-ben áll, rajta egy a feliratos szöveggel: „Hove, Thorkild, Thorbjørn állították apjuk, Runulv den Rådnilde kövét", aminek idejét a szakemberek 970-1020-ra tesznek.
Ez a legnagyobb ilyen jellegű viking kori lelet több mint tíz éve, és ehhez hasonlót még nem láttunk itt Észak-Jyllandon
– mondta Thomas Rune Knudsen, az Észak-Jyllandi Múzeum munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak.
A kutatók a csarnoknak csak egy részét tudták feltárni, de úgy vélik, hogy a teremtől keletre további épületek és építészeti elemek várnak még felfedezésre a felszín alatt, mivel az ilyen típusú épületek ritkán állnak önmagukban.
Az ásatásokat az új évben várhatóan folytatják, a pontosabb kormeghatározás érdekében szénizotópos elemzést végeznek a szerves maradványokon, amelynek eredményeit várhatóan 2023 végére teszik közzé.