Születőfélben lévő óriásbolygót figyeltek meg

Művészi illusztráció a bolygóról

Kialakulóban lévő óriás gázbolygót fedezett fel két ausztrál tudós.

Nemzetközi csapatuk együttműködésével sikerült felvételeket készíteniük a Földtől nagyjából 500 fényévnyire kialakuló gázóriásról.

A "Jupiter-szerű bolygó" felfedezése segíthet megválaszolni a régi kérdést a bolygók eredetéről a Sydney-i Egyetem (USYD) asztrofizikusa, Peter Tuthill és kutatótársa, Barnaby Norris szerint. "Rendkívül izgalmas. Évek óta reméljük, hogy rátalálunk egy kialakulóban lévő fiatal bolygóra" - magyarázta Norris a Hszinhua hírügynökségnek.

A kutatók a Conversation című online tudományos portálon kedden azt írták, "ritka babafotójukkal" a becslések szerint akár kétezer Celsius-fokon izzó, Naprendszeren kívüli képződményt fedeztek fel, por és gáz vastag örvényétől körülvéve.

A felfedezést a hawaii Subaru űrtávcső és a Hubble teleszkóp segítségével tették.

Óriási kihívás volt, mivel a bolygó hihetetlenül halvány és rendkívül messze van. A nagy kérdés az volt, hogyan lehetünk biztosak abba, hogy születőben lévő bolygót látunk, nem pedig egy különösen sűrű porcsomót"

- magyarázta Norris.

Művészi illusztráció a bolygóról Forrás: NASA, ESA and Joseph Olmsted (STScI)/Public/Space Telescope Science Institute Office Of Public Outreach

A megoldás kulcsa, hogy a bolygó a gyors, erőteljes kialakulási folyamat energiája miatt vörösen izzik. A különböző színekben készült képeket összehasonlítva sikerült észrevennünk az árulkodó izzást - tette hozzá. A felfedezés ellentmond a magkiválás hosszú ideig fennálló elméletének, mely a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló gázóriások létrejöttét magyarázza.

Az elmélet szerint a bolygók a "gazdacsillagok" közelében keletkeznek, amikor porszemek tapadnak össze egyre nagyobb szemcsékké, majd kavicsokká, később kövekké, melyek bolygókezdemények zuhatagává vagy bolygócsírává (planetezimállá) alakulnak.

Az utóbbi években azonban a csillagászok észrevettek, hogy egyes ősi bolygók nem ezt a folyamatot követik, mivel gazdacsillaguktól túl távolt keringenek ahhoz, hogy - Tuthill és Norris szavaival - "bolygóképződésben vehessenek részt". Ráadásul a csillagászok nem tudták megmondani, valójában hogy alakultak ki az ilyen bolygók, mivel ezek több milliárd évesek.

Az újonnan felfedezett bolygó azonban fiatal, ám ugyanilyen távol esik gazdacsillagától, az AB Aurigae-től. Összehasonlításképpen 93-szor messzebb kering, mint a Föld a Naptól. A két tudós azt reméli, az AB Aurigae b névre keresztelt bolygó új ismeretekkel, és végül új elmélet születésével is szolgálhat néhány bolygó eredetéről.

(MTI/Hszinhua)