A durvavitorlájú törpedenevér (Nathusius pipistrelle) Európában, Oroszországtól Spanyolországig és a Brit-szigetektől Szicíliáig őshonos, és könnyen felismerhető vörösesbarna szőréről és igen kis méretéről. Ezek az állatok a nyarakat általában szaporodással és utódneveléssel töltik Északkelet-Európában, majd délnyugatra, melegebb síkságokra vándorolnak, mert itt szeretnek áttelelni.
Mivel a föld felett élnek – például épületek vagy fák belsejében – ezek a törpedenevérek a melegebb éghajlatot szeretik, mint barlanglakó társaik.
Ez néha azt jelenti, hogy hatalmas távolságokat kell megtenniük, írja a ZME Science online tudományos lap.
A kutatók egy ugyanabból a fajból származó egyedet követtek nyomon 2017-ben, amely összesen 2220 kilométert repült Lettországból Spanyolországba. A Mammalia tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy
ezek a fürge denevérek sokkal tovább is képesek repülni, hogy megfelelő helyet találjanak.
A felfedezés véletlenül történt, amikor Jean-François Desmet, a franciaországi független kutató-információs csoport (GRIFEM) állatökológusa először talált egy elpusztult denevért egy faluban, közel a francia Alpokhoz 2009 őszén. A tetem vizsgálata során a francia kutató döbbenten fedezett fel egy alumínium lábszalagot, amelyen az „RUSSIA" felirat, valamint a sorozatszám szerepelt.
Évekbe telt azonban, mire a szakember felkutatta azokat a kollégáit, akik megjelölték a denevért.
Desmet végül kapcsolatba került Denis Vasenkovval, az Orosz Tudományos Akadémia tudósával, aki először jelölte meg a denevért az orosz Darwin Természeti Bioszféra Rezervátumban.
Bár az állat nem viselt GPS nyomkövetőt, a tudódok úgy vélik, hogy a denevér 2400 kilométert tett meg, de útközben megállt, hogy rovarokat keressen és pihenjen. A szakemberek szerint
az útnak azonban sokkal hosszabbnak kellett lennie, hiszen a denevér bizonyára nem egyenes vonalban repült, így talán 3000 kilométert is megtehetett.
Bár a kutatók nem tudják, hogy a nőstény miért választott ilyen hosszú és látszólag kevésbé optimális vonulási útvonalat, de úgy vélik, hogy a jelenség talán gyakoribb lehet, mint eddig vélték.