Itt vannak az első fantasztikus James Webb-fotók az univerzum mélységeiről

A "Stephan-ötös" galaxisai közép-infravörös tartományban a James Webb űrteleszkóp felvételén (a kép illusztráció)

A NASA új, 10 milliárd dolláros űrteleszkópja lenyűgöző képeket készített egy "csillagóvodáról" és egy különleges galaxisok közötti "kozmikus táncról". A James Webb űrtávcső első felvételeit ma, kedden mutatták be a nagyközönség számára ezzel is jelezve, hogy az űrobszervatórium készen áll a tudományos kutatómunka megkezdésére. Az elmúlt hónapokban a szakemberek elvégezték az űrteleszkóp igen bonyolult beállítási munkálatait, és a James Webb űrtávcső tesztelését. A híres Hubble űrteleszkóp utódjának tekintett James Webb űrobszervatórium a csillagászok illetve az asztrofizikusok várakozása szerint legalább az elkövetkező 20 évben meghatározó szerepet fog betölteni az új csillagászati felfedezésekben.

Mélyebbre tekint az univerzumba, mint eddig bármi más

Az amerikai és az európai valamint a kanadai űrügynökségek közös együttműködésében megalkotott és üzemeltetett James Webb űrtávcsövet úgy konstruálták illetve hangolták be, hogy a szemünk által érzékelhetőnél hosszabb, infravörös tartományban „lássa" a kozmikus teret.

A James Webb űrtávcső 18 modulból álló összehajtogatható 6,5 méter átmérőjű főtükre Forrás: Plasma Art & Science Magazine/Chris Gunn

Ez teszi lehetővé számára, hogy sokkal mélyebbre tekintsen az univerzumba mint az elődje,a Hubble űrtávcső, és emiatt olyan, az időben sokkal távolabbi eseményeket is észlelni tudjon, amelyek több mint 13,5 milliárd évvel ezelőtt történtek, nem sokkal az ősrobbanás után.

A James Webb tesztképei Forrás: NASA/STScI

A csillagászok ezt a magasan fejlett technológiát a Tejútrendszerben felfedezett exobolygók atmoszférájának tanulmányozására is fel fogják használni,

abban a reményben, hogy esetleg rá lehet találni az idegen élet jeleire.

A James Webb űrtávcső pályára állításának koncepciós rajza Forrás: Nagy Nikolett

„Ezek a kezdeti képek csak ízelítőt adnak a későbbiekből"– mondta Gillian Wright professzor, brit kutató, aki a James Webb űrtávcső négy infravörös műszerének egyikét irányítja.

Amikor új szemszögből nézzük az eget, olyan dolgokat láthatunk meg, amire nem is számítottunk"

– emelte ki az új űrobszervatórium jelentette lehetőségek óriási tudományos jelentőségét.

Ezek az első lenyűgöző űrfotók

A James Webb űrteleszkóp első felvételei a szakemberek szerint egyszerűen lenyűgözőek, mert már ezeken is olyan részletek rajzolódnak ki, amiket eddig még nem láthattunk.

A "Stephan-ötös" galaxishalmaz Forrás: NASA/ESA/CSA/STSCI

A közzétett űrfotók közül az alábbi kép az úgynevezett Stephan-ötöst (angolul Stephan's Qintet) ábrázolja, amely egy tőlünk 290 millió fényév távolságra fekvő és öt egymáshoz közeli galaxsból álló galaxishalmazt ábrázol.

A "Stephan-ötös" galaxisai közép-infravörös tartományban a James Webb űrteleszkóp felvételén Forrás: NASA/ESA/CSA/STSCI

Ezt a képet közeli infravörös tartományban készítette el a James Webb űrtávcső.

Összehasonlításként normál tartományban is látható ugyanerről a formációról készült kép, amely az első fotó. Minden egyes galaxis – amelyek egymás felé közelednek – több milliárd csillagból állhat. Egy másik felvételen a Velum (Vitorla) csillagképben fekvő NGC 3132 jelű planetáris köd, vagyis a Déli Gyűrűs- köd látható. ( A Vitorla csillagkép csak a déli féltekéről észlelhető, a szerk.)

A Velum (Vitorla) csillagképben fekvő NGC 3132 jelű planetáris köd, a Déli Gyűrűs-köd képe közeli és középső infra tartományban Forrás: NASA/ESA/CSA/STSCI

A planetáris ködről az egyik felvételt a James Webb űrtávcső NiCam egységével, a másikat pedig a Miri műszeregységével készítették. A felvételeken látható kékes színű gyűrű olyan forró ionizált gázokból áll, amelyet az egykori, összeomlott csillag szupersűrű magja hevít fel. Egy másik, ugyancsak a Tejútrendszeren belüli objektumról, a tőlünk 7600 fényévre fekvő NGC 3324 jelű Éta Carinae vagy „Hegyvonulat-ködről" készített felvételen a kutatók több száz új, eddig nem ismert csillagot illetve háttér galaxist fedeztek fel.

A "Hegyvonulat-köd" a James Webb űrtávcső felvételén Forrás: NASA/ESA/CSA/STSCI

Egy másik lenyűgöző fotó a SMACS 0723 jelű galaxishalmazt ábrázolja,

ami arról híres, hogy gravitációs lencseként működik.

A halmazban lévő galaxisok gravitációs ereje meghajlítja és ezáltal felnagyítja a halmaznál sokkal távolabb fekvő objektumok fényét. A képen látható vörös ívű objektumok fénye nagyon távolról érkezik, és csak a gravitációs lencsehatás miatt látható.

A gravitációs lencseként működő SMACS 0723 jelű galaxishalmaz Forrás: NASA/ESA/STSCI

Akad közöttük olyan, ami elképesztően messze, 13 milliárd fényév távolságra fekszik. És akad még itt egy kissé bizarr dolog is –, a kép két oldalán lévő ívek némelyike valójában ugyanaz az objektum, amelyeknek a fényét a SMACS 0723 gravitációs lencséje többszörsen is meghajlította.