A pályázat mögött álló kutatócsoport szerint őssejtek és génszerkesztési technológia segítségével a faj újrateremthető, és az első tasmán tigrist 10 éven belül vissza lehet telepíteni a vadonba. Más szakértők szkeptikusak, és azt állítják, hogy az egész elgondolás csupán tudományos fantasztikum.
A faj a tasmán tigris becenevet a hátán húzódó csíkok miatt kapta, de valójában erszényes volt, vagyis az ausztrál emlősök azon csoportjába tartozott, amelyik erszényben neveli fel kicsinyeit.
Az ausztrál és amerikai tudósokból álló csoport azt tervezi, hogy egy ma élő, az erszényesfarkaséhoz hasonló génállománnyal rendelkező erszényes fajból őssejteket nyer ki, majd génszerkesztési eljárással felélesztik a kihalt ragadozót, vagy legalábbis annak kísérteties hasonmását.
A tasmániai tigrisek populációja akkor kezdett zuhanórepülésbe, amikor az emberek több tízezer évvel ezelőtt megérkeztek Ausztráliába. A helyzetet a vadkutyák, vagyis a dingók megjelenése csak súlyosbította.
Az utolsó fogságban tartott erszényesfarkas 1936-ban pusztult el.