A LIDAR módszerrel végzett 2007-es előzetes tanulmányok és a történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy a városban egykor számos tanya, bíróság, gyapjúmalom, bőrgyár és sörfőzde is működött. És bár a 17. vagy 18. században is lakott maradt, ám gyorsan hanyatlásnak indult, valószínűleg a fizetős híd elvesztése és a központi út átirányítása miatt, ami hatással volt a város kereskedelmére és bevételére.
A települést a történelmi Ordnance Survey Ireland térképen is feljegyezték, amelyet 1842-ben adtak ki.
A város területe ma teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, csak a Szent Miklós plébániatemplom maradványai maradtak fenn. A legenda szerint a városban temették el mintegy 800 évvel ezelőtt Szent Miklóst, aki a Mikulás történetét ihlette. Feltételezett sírkövén Szent Miklós látható, és a vállai mögött két lovag feje, akikről azt mondják, hogy ők vitték vissza Írországba Miklós maradványait.
A legenda egy másik változata a francia de Frainets családhoz kötődik, akik 1169-ben szállították el Miklós maradványait Myrából az olaszországi Bariba.
A család tagjai keresztes lovagként szolgáltak a Szentföldön, és földbirtokosok voltak a közeli Thomastown-ban. Végül Írországba költöztek és állítólag ők helyezték át Szent Miklós ereklyéit Newtown Jerpointba, valamikor a 12. században.
Érdemes megjegyezni, hogy a régészek nemrég bejelentették azt is, hogy a törökországi Antalya tartományban található Szent Miklós-templomban felfedezték Szent Miklós sírját. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, II. Theodosius bizánci császár rendelte el a Szent Miklós-templom építését azon a helyen, ahol egykor Szent Miklós püspök szolgált. Holttestét ekkor exhumálták és újra eltemették a templomban, de a 11. századra a maradványait eltávolították és utána a dél-olaszországi Bariban található San Nicola-bazilikában őrizték szent ereklyékként.
A velencei tengerészek az első keresztes hadjárat során eltávolították maradványainak nagy részét, majd Velencébe szállították őket, ahol a San Nicolò al Lido kolostor bazilikájában helyezték el azokat.
Daniel O'Mahony, az UCD Régészeti Iskola Teagasc Walsh-ösztöndíjasa és Dr. Jesko Zimmermann, a Teagasc Agrár-élelmiszeripari Üzleti és Területi Elemzési Osztály adattechnológusa által végzett kutatások most modern technológiákat alkalmaztak annak feltárására, hogyan nézhetett ki a város.
LIDAR technológiát és mágneses gradiometriát használtak a város szerkezetének visszakövetésére, felfedve az elveszett elemeket, például a gerincet és a barázdát, két malomkomplexumot, a lakásokat és az állattartó telepeket, írja a HeritageDaily online tudományos portál.