A kutatást végző csapat megállapította, hogy az úgynevezett „aranyfiút" arany és féldrágakövekkel gazdagon mumifikálták. Összesen negyvenkilenc védőamulettet helyeztek el a testén, pontosan három oszlopban, ami arra utal, hogy gazdag és magas státuszú személyről lehet szó.
A felfedezés „mindenképpen rendkívülinek" számít, mivel a magas rangú múmiákat gyakran kifosztották értékes díszeik miatt
– mondta Sahar Saleem, a tanulmány szerzője, a Kairói Egyetem orvosi karának radiológiaprofesszora az Insider portálnak e-mailben, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.
Mivel ezt a múmiát nem bolygatták meg, így egyedülálló betekintést nyújthat abba, hogy a balzsamozók
hogyan helyezték el gondosan az amuletteket a holttesteken
annak érdekében, hogy hitük szerint megvédjék a halottat.
Az ókori egyiptomiak hittek az amulettek erejében, amely hatalma annak az anyagától, színétől és formájától függött
– mutatott rá Saleem. – A mumifikálás során a balzsamozók imákat mondtak és verseket olvastak fel az egyiptomi „Halottak könyvéből", miközben amuletteket helyeztek a múmia belsejébe vagy a halotti tekercselés anyaga közé.
A Frontiers in Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint mindegyik amulettnek sajátos jelentése volt; ezek ráadásul egyedi céllal is bírtak, miszerint hogy megvédjék a mumifikálódott aranyfiút, aki körülbelül 14-15 éves lehetett, amikor meghalt.
Az aranyfiú szíve közelében lévő szkarabeusz alakú amulettbe az egyiptomi Halottak Könyvéből származó verseket véstek, ami az egyiptomiak hite szerint abban segített, hogy a túlvilágon „kedvesen ítéljék meg" majd az istenek.
A szív szkarabeusz a Halottak Könyvének 30. fejezetében szerepel, ami nagyon fontosnak bizonyul a túlvilágon az elhunyt megítélése és a szív mérlegelése során Maat, az igazság, az igazságosság, az egyensúly és a legnagyobb rend istennőjének tollával szemben
– magyarázta Saleem. – A szívszkarabeusz úgymond elhallgattatta a szívet az ítélet napján, hogy ne tudjon tanúskodni a sorsdöntő pillanatban az elhunyt ellen.
A mumifikálódott aranyfiú szájába egy arany nyelv alakú levelet is helyeztek, ami azt biztosította, hogy a fiú a halála után „beszélni tudjon" az istenekkel.
Egy másik, figyelemre méltó amulettet a fiú péniszének közelébe tettek. Ez a „kétujjas" amulett a törzsön ejtett bemetszés védelmét hivatott szolgálni.
A szakember azt is elárulta, hogy a többi amulettnek más, változatos védelmi szerepet tulajdoníthattak. Az üveges amulett a szentelt víz túlvilági hordozását jelképezte. Az úgynevezett „Djed" amulett – amely Ozirisz isten gerincét ábrázolta – biztosította az elhunyt „biztonságos feltámadását". A „derékszög" amulett pedig egyensúlyt és kiegyenlítést hozott az elhunytaknak.
Ezek az eredmények felettébb izgalmasak
– hangsúlyozta Wojciech Ejsmond, a Varsói Múmia Projekt egyiptológusa, aki nem vett részt a tanulmányban. – Ez a tanulmány értékes információkkal szolgálhat arról, hogy az ókori egyiptomiak hogyan éltek és haltak meg, illetve arról is, hogy vajon mit gondoltak arról, hogy mi fog történni velük majd a haláluk után.
A mumifikálódott aranyfiú sírjában a régészek egy fehér szandált is találtak. A Halottak Könyve szerint ugyanis az elhunytaknak egy fehér szandált kellett viselnie, valamint jámbornak és tisztának kellett lennie, mielőtt felolvasta volna a saját verseit.
A szandál valószínűleg arra szolgált, hogy a fiú „ki tudjon sétálni" a koporsóból
– emelte ki Saleem a közreadott sajtóközleményben. – Az egyiptomi királyi sírokban már aranyszandálokat is találtak, például III. Thotmesz fáraó lábbelijét.
Ez arra utalhat, hogy bár ez a fiú magas rangú lehetett, de bizonyára mégsem volt királyi származása.
Egy másik váratlan lelet a mumifikálódott aranyfiú péniszével kapcsolatos. Saleem szerint a vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a fiút nem metélték körül. Ez azonban egészen új helyzetet teremt, ha összehasonlítják egy másik magas rangú személyiséggel, I. Amenhotep királlyal, akit Saleem szintén tanulmányozott.
Az új felfedezés a szakemberek szerint arra utalhat, hogy az ókori egyiptomiakat csak felnőttkorban metélték körül.
Salima Ikramnak, a Kairói Amerikai Egyetem egyiptológusának vezetőjének azonban van egy másik elmélete.
A körülmetélés hiánya azért érdekes, mert ez elárulhat valamit az etnikai hovatartozásáról: az egyiptomiakat általában 13 éves koruk előtt szokták körülmetélni
– mondta Salima Ikram a The Guardian online portálnak. – Mindez arra utalhat, hogy a külhoniak is átvették az egyiptomi temetkezési szokásokat, mint például tudjuk azt, hogy a perzsák is ezt tették.
Ugyanakkor figyelmeztetett: ő nem alapozná elméletét egyetlen törékeny bizonyítékra.
A fiú a tudósok szerint azonban még több titkot árulhat el. A Kairói Egyiptomi Múzeum feljegyzései szerint az „aranyfiú" múmiáját először 1916-ban tárták fel egy időszámításunk előtt 332-től időszámításunk előtt 30-ig használt temetőben, amelyet a dél-egyiptomi Nag el-Hassay-ban használtak.
A mumifikálódott aranyfiú szemtanúja lehetett az ókori egyiptomi civilizáció alkonyának, esetleg az utolsó ptolemaioszi királyok idején bekövetkezett zűrzavaroknak
– sorolta Ejsmond Wojciech. – És talán még a saját szemével láthatta Egyiptom nagyságának rövid ideig tartó újjáéledését Kleopátra uralkodása idején.
És bár az aranyifjú neve egyelőre ismeretlen, a tudósok alaposan tanulmányozzák a szarkofágját a jövőben, hogy esetleges további nyomokat fedezzenek fel arra vonatkozóan, hogy pontosan ki lehetett ő.