A kutatók szarvas és agancsos állatoktól származó koponyatöredékekre bukkantak a lelőhelyen, amelyek különféle növényevő vadakhoz - őstulkokhoz, sztyeppei orrszarvúkhoz, bölényekhez, gímszarvasokhoz és őzekhez - tartoztak.
A Des-Cubierta-barlang a Lozoya folyó mentén, Madridtól északra található. Ezen a területen már több, neandervölgyi emberekhez köthető leletet találtak.
A régészek 2009-ben fedezték fel a nyolcvan méter hosszú, két-négy méter széles, zegzugos barlangot. A helyszínen kőszerszámokra, tejfogakra és egy három-öt éves korában meghalt kisgyermek alsó állkapcsának maradványaira bukkantak.
A leletegyüttest Enrique Baquedano spanyol, valamint Tom Higham brit régész és csapata vetette vizsgálat alá.
Higham elmondta: szokatlannak számít, hogy a kőkorszaki vadászok magukkal vitték a leölt állatok koponyáit, mert azok nagyok és nehezek, miközben alig van értékes hús a csontokon. A vadászok legtöbbször csak az állatok a húsban gazdag részeit cipelték magukkal táboraikba, de a Des Cubierta-barlangban nem ez történt.
A koponyákat tapasztalt hentesek tisztították meg a felesleges részektől a barlangon kívül - mutatott rá a szakértő. A konzerválás részeként minden bizonnyal az agyat is eltávolították - tette hozzá Higham.
A trófeák rendkívüli száma miatt a kutatók azt gyanítják, hogy valamiféle vadászszentélyként használhatták a barlangot. A szakértők szerint a trófeák gyűjtése és preparálása több nemzedéken át folytatódhatott.
A régészek kiemelték, hogy a neandervölgyi emberek tanulmányukban leírt tevékenysége szimbolikus jelentőségű volt, és nem volt nélkülözhetetlen a létfenntartáshoz. A kutatók eddig csak a homo sapiensnél találkoztak ezzel a jelenséggel.