Megdöbbentő eredményre jutottak a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai. Kutatásuk a „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése" projekt keretében valósult meg és
olyan változásokat prognosztizálnak, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek a következő évtizedekben.
A Hungarian Geographical Bulletin szaklapban megjelent cikk, a EURO-CORDEX (Coordinated Downscaling Experiment - European Domain) keretében közzétett klímamodell eredményeken alapul.
Külön érdekesség, hogy az adatokat az NKFI projektben alapvetően városi vizsgálatokhoz használtuk, azonban közben felismertük, hogy az évek óta elérhető modelleredmények, erre a régióra még nem jelentek meg közérthető, térképes formában
– mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense. – A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép.
Hozzátette: a modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. Ennek kapcsán megfigyelhető egy negatív trend, sajnos egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések, a pesszimista forgatókönyv esetén.
A cikk szerzői, a tanszékvezető, Gál Tamás mellett, Skarbit Nóra tudományos munkatárs és Unger János, egyetemi tanár voltak.
Ahogy azt a tanulmány is megerősíti, hogy az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseknek prioritást kell élvezniük.
Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:
Az eredmények felhívják a figyelmet a változásokra, és segíthetnek más éghajlat-változási tanulmányokban, éghajlati stratégiákban és éghajlati alkalmazkodási tervek kidolgozásában.
A klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz kibocsájtás
– tette hozzá Gál Tamás. – Fontos kiemelni, hogy ez tény; a tudományos közösség 99 százaléka egyértelműen egyetért ezzel.
Kiemelte: lényegében minden tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez.
Így a kommunális fűtés, elektromos áram felhasználás, közlekedés, szállítmányozás, ipar, mezőgazdaság.
A kibocsájtás csökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések (2050-re nettó zéró kibocsájtás), valamint a nemzetközi klímaegyezmények, mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.
A hozzánk eljuttatott közlemény szerint a tudósok úgy vélik, egyéni szinten is fontos a cselekvés. Főként az energiahatékonysági beruházásokat (lakásszigetelés, energiatakarékos eszközök használata) és a klímatudatos gondolkodást (például autó helyett kerékpár, közösségi közlekedés, nem vásárolunk télen Dél-Afrikában termesztett friss gyümölcsöket, stb.) fontos kiemelni.
A tudományos közösség már megfogalmazta a lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük.
Az egyének felelőssége abban áll, hogy mindenki megtegye az adott esetben akár gazdasági vagy kényelmi szempontból kellemetlen lépéseket is, különben jóval súlyosabb kihívások várnak a társadalomra néhány évtized múlva.
Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet képzésein olyan földtudományi (meteorológia, geológia), földrajzi, környezetmérnök szakembereket képeznek,
akiknek a klímaváltozás okozta kihívások megoldásában és a megváltozó éghajlati viszonyokhoz történő alkalmazkodásban lesz nagy szerepük és feladatuk az elkövetkező évtizedekben.