Madárinfluenza veszély – 2023

Hortobágyi Madárkórház és Madárpark

Mint rendesen, Karácsony és Újév között mindig jön a madárinfluenza. Most is így volt, és még mindig tart. Már nem kell behurcolni Ázsiából, nem a madárvonulással kerül a Kárpát medencébe, hanem itt terem. A Dél-Alföld fóliás baromfitartó gazdaságaiban és azok környékén a vizes élőhelyek vadmadaraiban ellappang egész évben, és ilyenkor megjelenik. Bekerül egy háztáji, vagy nagyüzemi állományba, és főleg emberi gondatlanság miatt a környéken feltartóztathatatlanul terjed. - hívja fel a figyelmet Dr. Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárkórház és Madárpark igazgatója Hortobágyi Madárkórház és Madárpark honlapján.

Mint rendesen, Karácsony és Újév között mindig jön a madárinfluenza. Most is így volt, és még mindig tart. Már nem kell behurcolni Ázsiából, nem a madárvonulással kerül a Kárpát medencébe, hanem itt terem. A Dél-Alföld fóliás baromfitartó gazdaságaiban és azok környékén a vizes élőhelyek vadmadaraiban ellappang egész évben, és ilyenkor megjelenik.

Bütykös hattyú (Cygnus olor). Forrás: http://madarpark.hu/madarinfluenza-veszely-2023/

Bekerül egy háztáji, vagy nagyüzemi állományba, és főleg emberi gondatlanság miatt a környéken feltartóztathatatlanul terjed. A fertőzött területeket zárlat alá vonják, az érintett házibaromfi állományokat kiirtják, és 10 km-es sugarú körben védőkörzeteket jelölnek ki, ahol két hónapig nincs állatmozgás.

De a vadmadarakkal ezt nem lehet betartatni. Kevésbé érzékenyek a vírusra, és tünetmentesen hordozzák, vagy enyhe tünetekkel átvészelik, miközben fertőzik a vizes élőhelyeket. Főleg a téli hideg elől délebbre, és az enyhülés során északabbra mozgó vadkacsák és vadludak terjesztik, és főleg az érzékenyebb hattyúk hullanak el. Ezért is tilos etetni a vízimadarakat, mert az etetőhelyen több madár összegyűlik, melyek egymásnak átadják a fertőzést. Ezért ilyenkor az arra gyanús fajok, mint a vadkacsák, vadludak, és főleg a hattyúk, de a velük egy élőhelyen található szürkegémek, kárókatonák, és más fajok is, potenciálisan fertőzöttek lehetnek. Mivel ebben a időszakban vadásznak is rájuk, gyakrabban kerülnek kézre. Ebben a szezonban vadmadarakból eddig összesen két hattyúban és érdekes módon két városi vetési varjúban is kimutatták a vírust, ami azt jelenti, hogy bárhol előfordulhat.

Hortobágyi Madárkórház és Madárpark Forrás: http://madarpark.hu/madarinfluenza-veszely-2023/

Sérülésük esetén mentésüket a következő protokoll szerint végezzük: Nem befogni és mentőhelyre szállítani, mert ha beviszik a fertőzést, a mentőhely összes madarát ki kell irtani.

Így járt tavaly a keszthelyi Madárpark és idén a Noé, ahol közel kétszáz madarat altattak el. Ezért ott kell tartani a vízimadarat, és a varjút, ahol van. Ha már egy udvarban, akkor ott, ha a terepen, akkor ott bekeríteni, egy rögtönzött kerítéssel, akár egy nádszövettel, és helyben, zártan etetni, itatni beöltözve, védőruhában, gumikesztyűvel. Nem hozzáérni! A bélsarából hatósági állatorvosi segítséggel mintát küldeni az ÁDI budapesti, Tábornok utcai intézetébe, madárinfluenza kizárása PCR vizsgálattal, ahol másnapra megvan az eredmény. Negatív esetben biztonságos karanténba vihető a madár, de jobb, ha két hétig az eredeti helyén marad és ott karanténozzuk. Két hét után, ha újabb, ismételt tamponvizsgálattal negatív, akkor mehet a mentőhelyre. Aki elhullott madarat talál, értesítse a hatósági állatorvost. A Madárinfluenza aktuális hírei és az eljárásrend a NÉBIH honlapján megtalálható.

A Noé Állatotthonban megjelent a madárinfluenza. Hogy ilyenkor mi történik egy állattartó telepen, arról a nagyon szigorú járványügyi szabályok döntenek. A szabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy a telepen élő minden madarat ki kell irtani. Illetve meg kell vizsgálni a vírus hordozására képes egyéb fajok minden egyedét, A Noé esetében a sertéseket. Tőlük egyenként garatváladék mintát vesznek és a sorsuk a a vizsgálat eredményétől függ majd. Forrás: https://www.facebook.com/noeallatotthon/photos/a.370481229438/10160804013829439/

Minden évben kerül be ilyenkor rétisas, egerészölyv, varjú idegrendszeri tünetekkel. Remeg, rendellenesen mozog a fej, koordinációs, egyensúlyozási zavar, rendellenes fejtartás, fejtekerés, forgás, görcsök, nyálzás, hányás, hasmenés jelentkezhet. Ezeket ránézésre nem lehet elkülöníteni bizonyos mérgezésektől, a madárinfluenzától, a szintén bejelentési köteles baromfipestistől, nyugat-nílusi vírustól, vagy traumás agyrázkódás következményeitől. Laborvizsgálattal a vírus, vagy a méreg kimutatható, vagy nem. A beteg elhullik, vagy meggyógyul, vagy hosszú ideig úgy marad. Most is van egy parlagi sas betegünk, melyet nem véletlenül ütött el a vonat. Egyik szárnyát és a másik lábát amputálni kellett, de mérgezés elleni kezelés után kezd lábra állni. Egy egerész ölyvünk hónapok óta forog, de egyre kevésbé. Sokszor nincs diagnózis, csak tünet. Az atropin injekcióra, mint hatástani antidótumra való látványos javulás az acetilkolin-eszteráz bénító csoportba tartozó mérgezésre utal, ezért ilyenkor diagnosztikai célból esetenként Atropin adható. Számolni kell azzal, hogy leállítja a bélmozgást, és az emésztőszervi pangás során más szövődmények jelentkezhetnek. Ezért ilyenkor ne etessünk. Ha nem javul Atropinra, B1 vitamin, NoSpa, nem szteroid fájdalom csillapító és infúzió a tüneti kezelés. Mindez karanténban, beöltözve, mert a madárinfluenza negatív laborlelettel sem zárható ki biztosan.

(Forrás: Hortobágyi Madárkórház és Madárpark: http://madarpark.hu/)