A kettős látás orvosi értelemben jól meghatározott fogalom: azt jelenti, hogy két szemmel egyszerre tekintve nem egyetlen, hanem két különálló képet látunk. Ezek akár egymással fedésbe is kerülhetnek, de akár egymástól jelentősen távolodhatnak is. Ezek a valódi kettős látással járó állapotok a szemizmok működésének megváltozásán alapulnak. Kizárólag kétszemes látásnál jelentkeznek, azaz az egyik szemet letakarva automatikusan megszűnnek.
A szellemképes látás a betegek elmondása alapján nagyon kevéssé különböztethető meg a fent említett valódi kettős látástól. Lényege, hogy a látott két kép tulajdonképpen egymás szellemképeként jelenik meg, mint valamikor régen a rossz minőségű televíziók nyújtotta képernyőkép. A két egymással egybevágó, de valamilyen irányban kissé eltolt kép a szem mozgásaival nem változik. A szellemképes látás alapvető oka az, hogy a szem fénytörése nem szabályos gömb felszínen keresztül valósul meg, hanem valamelyik réteg - leggyakrabban az átlátszó szaruhártya - finom alakváltozást mutat. A legtípusosabb oka a szellemképes látásnak az úgynevezett astigmia. Ekkor a szaruhártya domborulata valamely irányban a legnagyobb, míg arra a 90 fokkal merőlegesen a legkisebb. Ez homályos, illetve szellemképes képet hoz létre mindaddig, amíg megfelelő, úgynevezett cilinderes dioptria értékeket tartalmazó szemüveget nem használ az érintett személy. A szellemképes látás lehet egy vagy két szemes, attól függően, hogy az astigmia csupán az egyik szemen alakul ki vagy mindkét szemen jelen van. Fontos megjegyezni, hogy hasonló élményt generálhatnak a szemfelszín átmeneti állapotváltozásai is, például az irritáció hatására a nagy könnymirigyből eredő akaratlan könnyezés száraz szem szindrómában. Az ilyen szellemképes látás azonban pillanatok alatt önmagától elmúlik, amikor a könnyfilm görbülete helyreáll.
A szellemképes látást eredményező astigmia megfelelő szemüveges, lézeres vagy kontaktlencsés módszerekkel kiküszöbölhető, és utána már nem tekinthető valódi szemorvosi problémának. Ezzel szemben a valódi kettős látás eredete mindig valamely olyan működészavar vagy betegség, ami a külső szemizmokat, illetve ezek beidegzését érinti. A külső szemizmok biztosítják a két szem folyamatos együtt mozgását, amikor valamit nézünk.
Ha valamelyik szemmozgató ideg a lefutása mentén bárhol sérül (például daganat nyomja), akkor a hozzátartozó izom működése is lecsökken vagy teljesen kiesik. Ez azt jelenti, hogy a beteg az adott sérült izom működésének irányába nézve (mivel az izom nem működik vagy nem működik megfelelően) kettősképet tapasztal. A kettőskép az adott irányban tovább, szélsőbb helyzetbe nézve egyre inkább fokozódik, azaz a két kép egymástól távolodik. A kettős látások azonban korántsem mindig egyetlen szemizmot vagy szemideget érintenek. Éppen ezért részletes vizsgálatuk, hátterük feltárása nem egyszerű. Gyakorlati szempontból fontos, hogy idős személyek, illetve idősebb cukorbeteg személyek esetében egy-egy külső szemizom működészavara viszonylag gyakran észlelhető. Ez B vitaminban dús étrend, illetve B- vitamin adás mellett az esetek legnagyobb részében rendeződik, azaz a kettős látás megszűnik. A szemizmok hegesedését, mechanikai sérülését okozó állapotok (endokrin orbitopátia) a szemizmok többszörös mozgáskorlátozottságához vezetnek, amit már műtéttel sem mindig lehet optimálisan korrigálni.
Ritkán, de létezik valódi, egyszemes kettős látás is. Ennek oka súlyos, kezelést igénylő szembetegség, aminek lényege, hogy a szemlencse vagy a szürkehályog műtét során beültetett műlencse a szemen belül valamelyest elmozdul, és a tekintés vonalának határára kerül. Így a látás során egyszerre kapunk információt az elmozdult szemlencse, illetve műlencse területén keresztül, és a mellette lévő, szemlencse nélküli fénytörő közegeken át. Mivel a szemlencse, illetve a műlencse dioptria értéke miatt a rajta keresztül látott kép mérete eltér a szemlencse/műlencse nélkül, csupán a fénytörő közegek többi részén áthaladó fény által biztosított képétől, a beteg az érintett szemmel kettős látást tapasztal. Ilyen esetben az elmozdult szemlencsét vagy műlencsét mindenképpen műtétileg kell ellátni (pl. a műlencsét rögzíteni). Az egyszemes kettőslátások jelentős része vagy szemsérülés kapcsán jön létre, vagy az úgynevezett exfoliatív zöldhályog (glaukóma) során alakul ki a szemlencsét tartó rostok lassú károsodásának következményeként. Minden esetben szemorvosi teendő áll fenn, az esetleges exfoliatív glaukóma sikeres kezelése pedig speciális tudást igényel - hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.
(Forrás: Szemészeti Központ