A heliocentrikus világkép megalkotója, akit elítélt az inkvizíció

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543)

Ötszázötven éve, 1473. február 19-én született Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója.

Kánonjogi és orvostudományi doktori címet is szerzett

A Teuton Lovagrendtől néhány évtizeddel korábban a Lengyel Királysághoz került Warmiában fekvő, túlnyomórészt német lakosságú Torunban (németül Thorn) látta meg a napvilágot. Apja gazdag kereskedő volt, felmenői között lengyelek és németek is akadtak.

Anyanyelve német volt, de latinul írt, nevét a kor szokásának megfelelően Nicolaus Copernicus formában használta, lengyelül Mikolaj Kopernik, németül Nikolaus Kopernikus és Niklas Koppernigk alakban ismert.

Miután tízévesen árvaságra jutott, püspök nagybátyja nevelte, akinek jóvoltából a krakkói egyetemre mehetett, majd egy évtizedig Itáliában görögöt, matematikát, orvostant, filozófiát, teológiát tanult, kánonjogi és orvostudományi doktori címet is szerzett. Érdeklődését Regiomontanus művei keltették fel a csillagászat iránt, és 1500-ban részt vett Rómában (a csak hetven évvel később megvalósuló) naptárreformmal foglalkozó tanácskozáson.

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) Forrás: AFP

1497-ben a Balti-tenger partján fekvő Fromborkban (Frauenburg) kanonokká választották, ami biztos jövedelmet jelentett számára, de pappá nem szentelték, és nem házasodott meg.

1503-ban Itáliából végleg hazatért, élete hátralevő részét Fromborkban és Olsztynban (Allenstein) töltötte. A tartományi érsekség gazdasági ügyeit felügyelte, a lengyel-porosz háború idején ő vezette Olsztyn védelmét. Részt vett I. Zsigmond lengyel király és a hűbéres Poroszország tárgyalásain, illetve a király pénzügyi reformjainak kidolgozásában.

Ekkor vetette fel, hogy a rossz, a névlegesnél kisebb aranytartalmú pénz eltünteti a jó érméket, amelyet az emberek félretesznek, és fizetésre a rosszat használják.

A jelenséget amúgy vele egy időben ismerte fel a brit Thomas Gresham, róla nevezték el Gresham-törvénynek. Élete nagy részét azonban csillagászati megfigyeléseivel töltötte, obszervatóriumát a fromborki székesegyház tornyában rendezte be.

Az égitestek mozgást egyszerűbben próbálta értelmezni

Korában dogmaként rögzült a ptolemaioszi geocentrikus világkép, mely szerint minden égitest a Föld körül kering. A rendszer azonban a valósághoz igazítás során egyre nehezebben volt védhető, a bolygók mozgását az elképesztően bonyolult matematikai számítások ellenére sem lehetett hosszú távon megbízhatóan megjósolni.

Kopernikusz 1507 táján jutott arra a gondolatra, hogy az égitestek mozgása egyszerűbben is értelmezhető, a számítások is pontosabbak, ha abból indulnak ki, hogy a világegyetem közepe nem a Föld, hanem a Nap.

A heliocentrikus elv amúgy nem volt új, már a Krisztus előtti 3. században ezt képviselte a görög Arisztarkhosz.

Kopernikusz fektette le a 17. század nagy csillagászati felfedezéseinek alapjait Forrás: Wikimedia Commons

Kopernikusz azonban számításokba is kezdett, és ezekhez - mert csak kezdetleges műszerekkel rendelkezett - az elődei által gyűjtött adatokat is felhasználta. Rendszerében minden nehézséget az euklidészi geometria segítségével oldott meg, és olyan, addig rejtélyes és bosszantó jelenségeket is megmagyarázott, mint amilyen például a bolygók retrográd mozgása - azaz hogy a szemlélő számára a többi égitesthez képest ellentétesen mozognak.

Kimondta, hogy a Föld a többi bolygóval együtt a Nap körül kering, miközben saját tengelye körül is forog, a bolygók pályáján túl mozdulatlan állócsillagok vannak.

Egyetlen hibájaként a bolygók tökéletes körpályájához ragaszkodott, amit később Kepler az ellipszis alakú pályák bevezetésével módosított.

III. Pál pápának dedikálta fő művét

Elméletét 1514-ben De hypothesibus motuum coelestium a se constitutis commentariolus (magyarul a Kommentár az égitestek elrendezéséről és mozgásáról szóló elméletekhez) címmel foglalta össze, de a kéziratot csak barátainak küldte el. Egyrészt azért, mert a körpályamozgás alapján számított bolygópozíciói pontatlanok voltak, másrészt attól tartott, hogy nézeteit az egyház eretneknek minősítheti.

Kézirata idővel Európa-szerte keringett, és a pápa 1536-ban nem emelt kifogást az ennek alapján Rómában tartott előadások ellen.

Kopernikusz fő művének, a De Revolutionibus Orbium Coelestiumnak a címlapja Forrás: ©Whiteimages/Leemage

Kopernikusz fő műve, a III. Pál pápának dedikált De revolutionibus orbium coelestium ( magyarul Az égi pályák körforgásáról) kéziratát Georg Joachim Rheticus wittenbergi professzornak adta át, aki 1540-ben röviden ismertette gondolatait. A kézirat gondozása azonban Rheticus helyett a lutheránus Andreas Osianderre maradt, aki - mivel Luther elítélte Kopernikusz elméletét - az általa írott, de aláírás nélküli előszóban a mozdulatlan Napot csak a számításokat könnyítő feltevésnek nevezte, hozzátéve:

Ezek a hipotézisek nem tekintendők igaznak, még csak valószínűnek sem."

Kopernikusz a legenda szerint csak halálos ágyán láthatta művét, és nem sokkal később, 1543. május 24-én meghalt.

Értekezése csak négy kiadást ért meg

A De revolutionibus nagyon drága volt, az előszó rontott hitelességén, a megjelent ezer példány sem fogyott el. A mai gondolkodásunkat alapvetően meghatározó mű csak négy kiadást ért meg, mert a katolikus egyház 1616-ban indexre tette, a tiltást csak 1835-ben oldották fel.

A heliocentrikus világkép megfosztotta a Földet a világegyetem és a teremtés középpontjának szerepétől, alapjaiban támadta az arisztotelészi fizikát, felborította a középkori scala naturae (a dolgok hierarchikus elrendezettsége) tételét.

A fromborki székesegyházban 2005-ben rábukkantak Kopernikusz koponyájára és csontjaira, a lelet valódiságát DNS-vizsgálat és a koponya alapján rekonstruált arcképek igazolták. Egy Kopernikusz által használt könyvben talált néhány hajszál és a csontok DNS-profilja megegyezett, a csillagász önarcképén látható sérülések nyomait a koponyán is felfedezték.

Kopernikusz halála egy 16. századi metszeten Forrás: Photo12/Photo12/Elk-Opid/Elk-Opid

Földi maradványait 2010. május 22-én ünnepélyesen újratemették, nyughelyét a Naprendszert ábrázoló fekete gránitból készült síremlék jelzi.

Kopernikuszról nevezték el többek között az 1996-ban felfedezett, 112-es rendszámú kopernícium elemet és az Európai Unió nagyszabású földmegfigyelő programját is.

(MTVA Sajtóarchívum)

Kapcsolódó cikkek:

Ötszázharminc éve született Kopernikusz
Ma van Kopernikusz halálának 475. évfordulója
Bemutatták Kopernikusz rekonstruált arcát - kép