Mesterséges intelligencia fordíthatja le a sertések röfögését

Az algoritmus lefordítja a sertések röfögését

Az új kutatás közelebb visz egy izgalmas célhoz: annak megértéséhez, hogy mit is éreznek a sertések. Egy európai kutatókból álló nemzetközi csapat kifejlesztett egy automatizált rendszert, amely képes értelmezni a disznók által kiváltott, különféle morgásokba és röfögésekbe kódolt érzelmeket.

A Koppenhágai Egyetem, az ETH Zürich és a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Kutatóintézet (INRAE) kutatói remélik, hogy munkájuk hozzájárulhat az állatok jólétének javításához a kereskedelmi és magángazdaságokban.

Ezzel a vizsgálattal bemutatjuk, hogy az állatok hangjai nagyszerűen tükrözik az érzelmeiket

– mondta Elodie Briefer, a Koppenhágai Egyetem Biológiai Tanszékének docense a ZME Science online tudományos portálnak, aki a tanulmány társvezetője. – Azt is bebizonyítjuk, hogy egy algoritmus használható a sertések érzelmeinek dekódolására és megértésére, ami fontos lépés az állatállomány jobb jóléte felé.

Hamarosan jobban megérthetjük őket Forrás: AFP

A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány során a csapat több mint 7000 akusztikus felvételt használt fel 411 sertés különböző életszakaszaiban, hogy megfigyelhessék, hogyan lehet ezeket érzelmekké alakítani.

A felvételek sokféle, olyan negatív és pozitív helyzet során készültek, amelyekkel a sertések szembesültek.

A tudósok egy sor kísérleti forgatókönyvet is összeállítottak, hogy jobban felismerjék érzelmi reakciókat, emellett adatokat gyűjtöttek a felvételeken szereplő sertések körülményeiről. A szakemberek ezek alapján becsülték meg a sertések érzelmi állapotát, amit az alapján határoztak meg, hogyan reagálnak a különböző külső ingerekre, és hogy ezek javíthatják-e (pozitív) vagy veszélyeztethetik-e (negatív) az életüket.

Ezután különféle álforgatókönyveket készítettek, hogy megbízhatóbb adatokat kapjanak arról, hogy milyen típusú érzelmek kapcsolódnak a különböző hangokhoz – különösen azokhoz, amelyek a pozitív-negatív spektrum közepére estek.

Az alternatív kísérletek során a sertések morgását, viselkedését és szívverését is figyelték.

Az algoritmus lefordítja a sertések röfögését Forrás: Pixabay

Ahogy arra a tudósok rámutattak, a sertéseknél a negatív érzelmek jellemző jelei a mozdulatlan állás, az erős hangkiadás és a menekülési viselkedés. A pozitív érzelmek jelei közé tartozik a környezet felfedezése és a fül előretartása.

A csapat ezután elkészített egy algoritmust és az adatok felhasználásával betanította azt annak becslésére, hogy egy adott sertés röfögése pozitív érzelmet („boldog" vagy „izgatott"), negatív érzelmet („ijedt" vagy „stresszes") fejez-e ki, esetleg olyat, amely valahol ezek között helyezkedik el.

A tanulmány végül megerősítette azokat a korábbi megállapításokat, amelyek szerint a disznók több magas frekvenciájú hangot adnak ki, amikor negatív érzelmeket élnek át. Alacsony frekvenciájú hívások negatív vagy pozitív helyzetekben fordultak elő. Ezek a vegyes érzelmekkel teli állapotok voltak a legérdekesebbek, amelyek lehetővé tették a sertés érzelmi állapotainak sokkal árnyaltabb értelmezését.

Bár az állatok érzelmeinek tanulmányozása folyamatosan fejlődő terület, a csapat szerint az állatállomány érzelmi és mentális egészsége aggodalomra adhat okot,

mivel általános jólétük fontos eleme. Most az állatok mentális egészségének ellenőrzésére szolgáló automatizált rendszerek kifejlesztését javasolják. Ahogy rámutattak, az általuk kifejlesztett algoritmus például az ilyen rendszerek alapjául szolgálhat.