Hiánypótló kutatások az ELKH kutatóhelyein

Illusztráció

Négy hiánypótló kutatás indulhat el 2023-ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával a hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyei közül a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében és Régészeti Intézetében, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetében, továbbá a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében - közölte az ELKH szerdán az MTI-vel.

Mint a közleményben felidézték, az ELKH 2022-ben felhívással fordult a szakterületi kutatóhely-vezetőkhöz, hogy tekintsék át és gyűjtsék össze az irányításuk alatt álló kutatóhely illetékességi körébe tartozó, eddig háttérbe szorult vagy befejezetlen, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban érdeklődésre számot tartó kutatási témákat. A beérkezett javaslatok szakmai elemzését követően választotta ki az ELKH Titkárság azokat a témákat, amelyekhez anyagi támogatást nyújt.

A kezdeményezés célja a klasszika-filológia, a nyelv- és történettudomány, az irodalom-, valamint a filozófia- és művészettörténet területén korábban nem folytatott vagy befejezetlen, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó hazai kutatások előmozdítása.

A tudomány és a magyar társadalom szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű, a nemzeti múlttal és identitással kapcsolatos kutatások a tudomány számára eddig ismeretlen területek feltárásával járulnak hozzá kulturális értékeink sikeres átadásához a jövő nemzedékei számára" - idézik a közleményben Maróth Miklóst, az ELKH elnökét.

Illusztráció Forrás: Pixabay

A közlemény szerint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete által vezetett hároméves projekt célja az ismeretlen 18. századi magyarországi latin nyelvű irodalom átfogó feltárása, tanulmányozása és a Neolatin Költők Tára című sorozatban történő kiadása. A kutatásban részt vesznek az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói is.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének vezetésével induló projekt célja a magyarországi népvándorlás kori leletanyag feldolgozásának és forráskiadásának folytatása új elméleti és gyakorlati módszerek alapján, valamint a leletkorpusz online és nyomtatott formában történő közzététele. A három év alatt megvalósuló kutatásban közreműködnek az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai is.

Emellett az ELKH finanszírozásával ötéves projekt indul a Nyelvtudományi Kutatóközpont Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézetében, amelynek célja, hogy "a magyar nyelv történeti fonológiájának kutatását a fonológia kurrens modelljeinek és a hangváltozások újabb keletű elméleteinek keretébe ágyazza".

A közlemény szerint a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében induló hároméves projekt célja pedig a történeti alkotmány fogalmának, alkotmányos berendezkedésének, a korszakkal foglalkozó kiadatlan tudományos műveknek, illetve a történeti alkotmány és a hatályos alkotmányjogi berendezkedés viszonyának a jogtudomány módszereivel történő feltárása, értelmezése és bemutatása. A tájékoztatás szerint a tervezett publikációk között szerepel az Alkotmánybíróság történeti alkotmányt érintő eddigi gyakorlatának átfogó igényű elemzése és bemutatása is. A projektben emellett többek között összeállítanak egy Magyarország történeti alkotmányát bemutató kézikönyvet is, amely az oktatásban lesz hasznosítható.