Romániában a fémkereső birtoklásához a rendőrség írásos engedélye szükséges; használata ráadásul szigorúan tilos az ismert régészeti lelőhelyeken a Kulturális Minisztérium előzetes engedélye nélkül. A szabályozás szerint a száz évnél régebbi leleteket 72 órán belül le kell adni az illetékes hatóságoknak, a lelet értékének 30 százaléka jutalom ellenében. Ha a lelet kincsnek minősül, a jutalom 45 százalékra emelkedik.
A maszkot valószínűleg egy katona viselte, aki vagy a a mai Vârtopban található római kori Bumbești-Jiu erődben, vagy egy katonai előőrsön állomásozott valahol a környéken
– mondta Gheorghe Calotoiu, a Gorj Megyei Múzeum munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Hozzátette: a maszk viszonylag ép, de a magas vastartalom, valamint a talajban lévő oxigénnek és víznek való kitettség miatt korrodálódott. Az álarcot készítő kézműves az orrlyukak köré lyukakat készített a légzéshez, a szemek és a száj köré pedig nyílásokat.
A szakértők a maszkot a Krisztus utáni 2. vagy 3. századra datálják, amikor Románia egyes részei a római Dacia tartományban, más néven Dacia Traiana tartományban helyezkedtek el.
A régiót Traianus császár hódította meg időszámításunk szerint 98-117 között, miután két hadjárat során feldúlta a Decebalus dák királyságát.
Dumitru Hortopan, a Gorj Megyei Múzeum igazgatója elárulta, hogy a maszkot a Román Akadémia melletti laboratóriumban restaurálják, ezt követően pedig kap egy minősítést és a Gorj megyei múzeum állandó kiállításán mutatják be.