Kutatótársaival Karikó Katalin vehette át a Meyenburg-díjat

Kariko Katalin beszédet mond egy októberi díjátadón

Kutatótársaival, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal (BioNTech AG és Mainzi Orvostudományi Egyetem) Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora vehette át a rák elleni vakcinák és immunterápiák továbbfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért az idei Meyenburg-díjat - tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.

A rákkutatásban elért kiemelkedő eredményeke ismerik el a díjjal

Az 1981-ben alapított Meyenburg-díjat a Meyenburg Alapítvány ítéli oda a rákkutatásban elért kiemelkedő eredményekért a heidelbergi Német Rákkutató Központ (Deutschen Krebsforschungszentrum - DKFZ) javaslata alapján. A DKFZ közleménye szerint valószínűleg aligha van olyan tudós a világon, aki olyan nagy szakértelemmel rendelkezik a rák immunterápiája terén, mint Özlem Türeci és Ugur Sahin.

A két török származású kutató, Özlem Türeci (középen balra) és Ugur Sahin Forrás: Fundación Princesa de Asturia

Mindketten úttörők az mRNS-alapú rák elleni vakcinák területén.

Ezt a technológiát viszont csak Karikó Katalin alapvető munkája tette lehetővé.

A rák elleni vakcinafejlesztés egészen más kihívást jelent, mint egy vírusellenes védőoltás. A vírusok alapvetően idegenek az emberi immunrendszer számára.

Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú oltóanyag egyik fejlesztője Forrás: MTI/EPA/ANSA/Mourad Balti Touati

A normális sejtekből keletkező daganatos sejtek azonban csak néhány rákra utaló jellemzőt hordoznak, amelyek lehetővé teszik az immunrendszer számára, hogy megkülönböztesse őket az egészséges sejtektől. Özlem Türecinek és Ugur Sahinnak több évtizedes kutatómunkája során sikerült azonosítani ilyen, az immunrendszer aktiválására is alkalmas jellemzőket.

A magyar biokémikus nyitotta meg az utat az mRNS-technológia orvosi alkalmazásai előtt

Az mRNS-alapú rák elleni vakcinák koncepciója szerint a hírvivő RNS-molekulákkal (mRNS) ráveszik a szervezetet arra, hogy maga állítsa elő a daganatfehérjéket, amelyek a rák elleni küzdelemre serkentik az immunrendszert. Ennek a megközelítésnek az a nagy előnye, hogy viszonylag egyszerűen és gyorsan előállíthatóak vele akár erősen individualizált tumorvakcinák is.

Kariko Katalin beszédet mond egy októberi díjátadón Forrás: AFP

Ehhez először az egyes betegek daganatos genomjában keresik azokat a mutációkat, amelyek megkülönböztetik a rákos sejteket az egészséges sejtektől,

és amelyek a terápiás vakcinázás lehetséges célpontjai.

A mutáns fehérjék építési utasításait hordozó mRNS-molekulákat laboratóriumban egyedi terápiás rákvakcinaként lehet előállítani. A koncepció megvalósításának alapvető nehézsége azonban az, hogy az emberi immunrendszer elpusztítja a kívülről a szervezetbe kerülő mRNS-molekulákat.

Az mRNS életciklusa eukarióta sejtben. Az RNS a sejtmagban átíródik a DNS-ről, modifikáció után kikerül a citoplazmába, ahol a riboszómákon végbemegy a transzláció folyamata. Végül az mRNS lebomlik Forrás: Wikipedia

Ezt az eleinte leküzdhetetlennek tűnő akadályt csak Karikó Katalin felfedezésével sikerült áthidalni:

rájött, hogy az RNS négy építőköve közül az egyiket egy kémiailag rokon molekulára cserélve nagymértékben csökkenti az mRNS-re adott immunválasz. A biokémikus ezzel megnyitotta az utat az mRNS-technológia orvosi alkalmazásai előtt.

A vakcina a vírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia segítségével készült. Az oltóanyag mRNS-alapú, egy lipid nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát (mRNS) tartalmaz. Forrás: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/gyakori-kerdesek-valaszok-vakcinarol-pfizer-biontech-vakcina

Időközben már több,

különböző ráktípusok elleni mRNS-vakcina klinikai tesztelése zajlik

részben úgynevezett checkpoint inhibitorokkal - olyan hatóanyagokkal, amelyek hozzájárulnak a daganatokkal szembeni megfelelő immunválasz kialakuláshoz - kombinálva. A személyre szabott rák elleni vakcinákat, amelyek a beteg egyedi tumorjellemzői ellen immunizálnak, szintén már előrehaladott vizsgálatokban tesztelik - hasnyálmirigyrák, melanoma, valamint vastagbélrák esetében - áll a közleményben.

(Forrás: MTI)