Nagy a baj, eltűnhetnek a békák a Föld színéről

Egy elpusztult béka, amelyet Chytiridiomycosis ölt meg

A vadon élő állatok legnagyobb mértékű csökkenéséért egy olyan gomba a felelős, amely kegyetlenül megöli a békákat és más kétéltűeket. Az elmúlt 50 évben – amióta az első járványkitöréseket jelezték a biológusok – a chytridiomycosis néven ismert betegséget függésbe hozták össze a populációk tömeges, több mint 90 százalékos csökkenésével és többszáz kétéltűfaj kipusztulásával.

A békák a bőrükön keresztül isznak lélegeznek. Bőrük vékony hártyaszövetből áll, amely meglehetősen vízáteresztő és nagyszámú érhálózatot tartalmaz, amely az oxigént befelé és a szén-dioxidot kifelé „sugározzák" még akkor is, amikor az állatok hibernált állapotban vannak vagy a víz alatt tartózkodnak.

A chytridiomycosis-t a Batrachochytrium dendrobatidis (röviden Bd) nevű gomba okozza, amely elsősorban a kétéltűek bőrét fertőzi meg, és olyan alapvető funkciókat zavar meg, mint az ionfelvétel és a légzés.

A gomba gyakorlatilag tehát megfojtja a békákat. Bd ráadásul fokozottan fertőző, mivel víz útján terjed, és legalább 1000 távolról rokon kétéltűfajt képes megfertőzni, többek között a szalamandrákat és gőtéket, de különösen békákat és varangyokat érinti. Nincs rá vakcina vagy gyógymód.

Egy elpusztult béka, amelyet Chytiridiomycosis ölt meg Forrás: Wikimedia Commons

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói által összeállított 2019-es tanulmány szerint a gomba 501 béka- és más kétéltűfaj pusztulásáért felelős; ez az összes ismert kétéltű 6,5 százaléka.

Jelenleg a kétéltűek 41 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye, nagyrészt ennek a betegségnek köszönhetően. Ausztráliát, Közép-Amerikát és Dél-Amerikát különösen súlyosan érinti, de Afrika eddig figyelemre méltóan ellenállónak bizonyult. Egy új tanulmány szerint azonban már ezt a kontinenst sem kímélte meg igazán a betegség.

A Frontiers in Conservation Science című szakfolyóiratban a Kaliforniai Egyetem, a Davis Egyetem, a San Franciscó-i Állami Egyetem és a Kaliforniai Tudományos Akadémia kutatói értékelték a betegség történelmi és közelmúltbeli biogeográfiai terjedését és megállapították, hogy a halálos gomba mostanra Afrikában is teret hódított.

Amikor a kétéltűek bőre elkezd vastagodni, az alapvetően olyan állapotot teremt, amelyben nem tudják fenntartani a belső folyamataikat és elpusztulnak

– mondta Eliseo Parra, a Kaliforniai Egyetem társszerzője a ZME Science online tudományos portálnak arról, hogyan is támad a gomba. – Ha egy emlőst fertőz meg, akkor a körmeit érintheti, vagy valami olyasmit, amit észre sem vennénk, de a kétéltűek (békák, szalamandrák) a bőrüket használják a légzéshez, ami egy nagyon kritikus része a testüknek.

Déli hegyi sárgalábú békák (Rana muscosa), amelyeket a chytrid gomba pusztított el Forrás: ZME Science

Van azonban egy halvány reménysugár: korábbi kutatások szerint 60 fajnál mutatkoznak a gyógyulás jelei.

Talán néhány erős egyed rendelkezik a szükséges alkalmazkodással ahhoz, hogy távol tartsa a betegséget.

Kihaltnak hitt fajok egyedei is felbukkantak, ami arra utal, hogy a populáció egyes ellenálló részei immunitást szerezhettek, így van esély a gyógyulásra. Ám senki sem tudja biztosan megmondani, hogy a kétéltűek kezdenek-e evolúciós előnyt kialakítani a gomba ellen, vagy csak idő kérdése, hogy egy újabb járvány kitörése gyilkos csapást mérjen rájuk.