A helyszín fontos vallási és gazdasági központtá a bronzkorban és a korai vaskorban vált, majd várossá fejlődött, ahol számos templomot és szentélyt építettek, egy fellegvárral és ciklopfalakkal erősítették meg. A területen akkoriban fejlett, kohászati termelésen alapuló gazdaság működött, írja a HeritageDaily online tudományos portál.
A közelmúltban végzett ásatások során a régészek egy elsüllyedt, nagy kövekkel keretezett kamrát tártak fel, amelyben egy fából készült temetkezés maradványai és két csontváz volt; az elhunytak feltételezhetően 30-40 éves korukban haltak meg a késő bronzkorban, Krisztus előtt valamikor 1300–1200 körül.
A szakemberek több mint száz, aranyból és karneolból készült gyöngyöt találtak a sírban, amelyek három nyakláncot alkottak, valamint arany medálokat, egy tucat teljes kerámiaedényt és egy egyedi fajansz lombikot fedeztek fel itt, amelyet valószínűleg a szír-mezopotámiai határvidékről importáltak. A temetkezési helyre egy nekropoliszban bukkantak, ahol már több mint száz sírt megvizsgáltak meg, amelyek közül csak néhányat raboltak ki az ókorban.
Ahogy arra a tudósok emlékeztetnek, Metsamor védett régészeti lelőhely, ami régészeti rezervátum státuszt is kapott.
A területen 1965 óta folytatnak ásatásokat, amelyek során további arany nyakláncokat és olyan, aranyozott övszerelvényeket tártak fel, amelyek vadászó oroszlánokat ábrázolnak - utóbbi okait egyelőre még kutatják, bár bizonyára valamilyen szimbolikus jelentőséggel bírtak.