A minószi kultúra egy égi csillagösvényt használt a navigációhoz

A minószi kultúra a navigációhoz csillagokat használt

Egy új tanulmány szerint a bronzkori civilizációk a csillagok alapján hajózhattak, a polinéz és mikronéziai kultúrák által alkalmazott égi navigációs technikákhoz hasolókat használva. A kutatók bizonyítékokat tártak fel arra vonatkozóan, hogy az ókori minószi civilizáció jelentős hajózási technológiákat fejlesztett ki a nemzetközi tengeri kereskedelem segítése érdekében, ami a kultúra gazdagságához és terjeszkedéséhez kapcsolódik az egész Földközi-tenger térségében.

A csillagok fel- vagy lenyugvása felé irányult

A Mediterranean Archaeology and Archaeometry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint elhelyezkedéséből adódóan a minószi kultúra középpontjában a nyílt tengeri hajózás és a nemzetközi kereskedelmi ciklusok álltak.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a minószi kultúra egy Kréta szigetén élő bronzkori égei-tengeri civilizáció volt, amely Krisztus előtt 2600 és 1100 között virágzott.

Maga a „minószi" kifejezés a mitikus knósszoszi Minósz királyra utal, aki a görög mitológiában Thészeusszal, a labirintussal és a Minótaurosszal kapcsolatos alak.

A minószi kultúra a navigációhoz csillagokat használt Forrás: Alessandro Berio

Alessandro Berio régész a tanulmánya során a paloták navigációs irányok szerinti tájolását vizsgálta, ahol a minószi palotaépítészet meghatározó építészeti jellemzőjének a nagy, téglalap alakú központi udvarokat tekintik, amelyek általában észak-déli irányban, a hosszú tengely mentén helyezkednek el.

Az elemzés kimutatta, hogy a minószi paloták tengelye a navigációhoz használt, fontos csillagok fel- vagy lenyugvása felé irányult, ami segíthette a tengerészeket, hogy eligazodjanak a nyüzsgő levantei és egyiptomi kereskedelmi célpontok felé.

Ezeknek a palotáknak a tájolása Kréta különleges kapcsolatát szimbolizálta a külföldi kereskedelmi csomópontokkal, valamint a helyi elit által gyakorolt ellenőrzést bizonyos tengeri útvonalak felett. A kutató szerint a minósziak „csillagösvényeket", vagyis lineáris csillagképeket használhattak a Földközi-tenger térségében található városok eléréséhez, amelyek közül sokban minószi tárgyi emlékek és freskók találhatók.

Kifinomult navigációs képességekkel rendelkeztek

A „csillagösvény" egyik kitűnő példája a Szűz csillagképben található Spica, amelynek közvetlen útvonala összeköti Knósszoszt - a legnagyobb minószi palotát - a fontos kereskedelmi csomóponttal, a mai Libanon területén található Szidónnal. A legenda szerint ez az a helyszín, ahol Zeusz bikává változott, majd elrabolta Europa tirusz hercegnőt.

A pár átkelt a Földközi-tengeren Krétára, ahol a lány életet adott Minósz királynak, aki a minószi civilizáció kezdetét jelentette.

Knósszoszhoz hasonlóan a minószi Kato Zakro's kereskedelmi központ központi udvarának tájolása is a hagyományos navigációs csillagok mentén történt, ami egy fontos minószi kereskedelmi kapcsolat felé igazodik. Az ókori Pelusium városa (Tel Farama) felé, a Nílus Pellusiai ágának torkolatánál húzódó rumbuszvonal pontosan illeszkedik a központi udvar tájolásához.

Ezek a felfedezések bizonyítják a minószi kultúra kifinomult navigációs képességeit, amelyek közé tartozhatott az Új-Guineától északra fekvő Karolina-szigeteken találtakhoz hasonló csillagiránytű használata is

– mutatott rá Alessandro Berio a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Emellett megkérdőjelezik a nyílt tengeri hajózás és a régiók közötti kereskedelem bronzkori korlátairól általánosan elterjedt nézeteket.

A minószi kultúra hajózási útvonalai Forrás: Alessandro Berio

Hozzátette: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék az egyes minószi paloták és a partnervárosok közötti kapcsolatot, valamint a civilizáció által használt égi navigációs technikákat.

Ez a tanulmány azonban lenyűgöző bepillantást nyújt a minószi kultúra gazdasági és tengeri aspektusaiba,

valamint az égi navigáció hatalmas szerepére ennek az ősi civilizációnak a felemelkedésében.