Már 54 ezer éve elsajátítottuk az íjak és nyilak használatát

A Mandrin-barlangban talált kőpontok ballisztikai tulajdonságainak tesztelésére modern másolatokat hoztak létre

A kutatók már 2022-ben részletesen beszámoltak a franciaországi Madrin-barlangban talált 1500 kőhegyről. Az ezekkel végzett vizsgálatok most azt mutatják, hogy ezeket nyílhegyként használhatták, ami körülbelül 40 ezer évvel „tolja hátrébb" az íjászat bizonyítékait Eurázsiában.

A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány a franciaországi Mandrin-barlangban végzett kutatások alapján mintegy 54 ezer évvel ezelőttre teszi az első Homo sapiens Európába érkezésének legkorábbi bizonyítékait, ami 11 évezreddel korábban történhetett, mint azt a tudomány korábban megállapította.

A szakemberek ebben összesen kilenc fosszilis fogat írtak le, amelyeket a barlang összes régészeti rétegéből tártak fel.

Nyolcról megállapították, hogy neandervölgyiektől származik, de az egyik középső rétegből származó fog egy paleolitikus Homo sapienshez tartozott. Ez és más adatok alapján kijelentették, hogy ezeket a korai európai Homo sapienseket később neandervölgyi populációk váltották fel.

A Mandrin-barlangban talált kőpontok ballisztikai tulajdonságainak tesztelésére modern másolatokat hoztak létre Forrás: Laure Metz, Ludovic Slimak, CC BY-SA

Az egyetlen Homo sapiens fogat egy figyelemre méltó és gazdag régészeti rétegben fedeztük fel, amely körülbelül 1500 apró kőpengét vagy pengét is tartalmazott, amelyek közül némelyik kevesebb mint 1 centiméter hosszú volt

– mondta Laure Metz, az Aix-Marseille Université (AMU) archeológusa a ZME Science online portálnak. – Ezek mind az úgynevezett „néroni" hagyomány részei lehettek, amelyet 2004-ben egyikünk, Ludovic Slimak nevezett el a franciaországi Ardèche régióban található Néron-barlangról.

Hozzátette: ezek a kőszerszámok jellegzetesek, és a sziklaüregben előtte és utána élő neandervölgyiek által hátrahagyott rétegekben nem találtak hasonlókat. Az eszközök feltűnő párhuzamot mutatnak a Földközi-tenger keleti partvidékén élő, más Homo sapiens által készített eszközökkel is, amint azt a Bejrúttól északkeletre fekvő Ksar Akil lelőhelyen is láthatjuk.

A Mandrin-barlangban talált kőhegyek rendkívül könnyűek (30 százalékuk alig nyom többet néhány grammnál) és kicsik (az apró hegyek közel 40 százaléka legfeljebb 10 milliméter széles).

Annak megállapításához, hogy hogyan mozgathatták őket, az első lépés az volt, hogy a kutatók kísérleti másolatokat készítettek. Ezután az újonnan készített hegyeket szárakba fűzték és tesztelték, hogyan viselkednek íjjal és lándzsahajítókkal lövéskor, vagy egyszerűen lökéssel. Ez lehetővé tette számukra, hogy teszteljék a ballisztikai jellemzőiket, határaikat és hatékonyságukat.

Az első Homo sapiens "nanotechnológiái" Európában Forrás: Laure Metz, Ludovic Slimak, CC BY-ND

Miután kísérleti másolataikat kilőtték, megvizsgálták az így keletkezett töréseket, majd összehasonlították őket a régészeti anyagon talált törésekkel.

A törések és a hegek azt mutatták, hogy azok egy szár felhasított végéhez rögzített lövedékek voltak. Kis méretük és különösen keskeny szélességük arra enged következtetni, hogyan lőtték ki őket: csak nagy sebességű íjjal történő meghajtás jöhetett szóba.

A Mandrin-barlangból származó adatok és az elvégzett vizsgálatok gazdagítják az ezekre a technológiákra vonatkozó ismereteket Európában, és most már lehetővé teszik azt is, hogy több mint 40 ezer évvel „kitolják" az íjászat kezdetét Európában.

Ezek a felfedezések nem csupán alapvetően formálják át a nyugat-európai neandervölgyiekről és modern emberekről szerzett ismereteinket, hanem számos kérdést vetnek fel e különböző populációk kontinensen belüli felépítésével és szerveződésével kapcsolatban.