A 17. éve töretlenül folyó eseménysorozat a mögöttünk álló közel két évtized alatt rendkívül előremutató és bíztató eredményeket hozott.
2006-ban az itteni gyepek még a megszűnés határán álltak, az invazív fásszárúak sarjai ugyanis annyira elnyomták már az őshonos lágyszárú vegetációt és a hozzá kötődő különleges állatvilágot, hogy már csak 3 darab, kb. 600 m2-es foltban tudott fennmaradni az eredeti élővilág, a többi helyszín siralmas állapotban volt.
Helyi Csoportunk tagjainak és lelkes érdeklődőnek köszönhetően az évek során előre megtervezett, lassú és szisztematikus előrehaladással fokozatosan sikerült egyre nagyobb területrészről visszaszorítani a tájra nem jellemző fásszárúakat. Ennek köszönhetően ma már közel 5 ha-os összefüggő gyepterület alakult ki a fővárosi oltalom alatt álló élőhely legnagyobb egységén, ahol a védett és fokozottan védett növényfajok állománygyarapodása egyértelműen visszaigazolja munkánk irányvonalának helyességét.
A legutóbbi alkalommal is igyekeztünk a tervszerű és fokozatos gyepmegnyitást szem előtt tartani, így most is csupán néhány ezer m2-en távolítottuk el a sarjakat, illetve a lehullott száraz ágakat a gyepekről. Erre azért van szükség, mert így ismét ki tudjuk alakítani azt a speciális, tápanyagban szegény élőhelyet, amelyek a homoki gyepek fennmaradásának egyik alapfeltételét adják.
A felhívásink nyomán a területre kiérkező, közel 100 fő önkéntes, erejét nem kímélve állt bele a kiosztott feladatokba és ponyvákon, kézi erővel több m3 száraz gallyat és sarjat hordott le a területről az élőhelyen átvezető sétaút mellé, ahol már nem zavarja a faanyag a gyepeket.
Hagyományainkhoz híven ezen a napon is tartottunk madárgyűrűzési bemutatót a megjelenteknek, melynek keretén belül széncinegék mellett erdei pinttyel is találkozhattak az érdeklődők.
A munkavégzés a Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat jelenlétében, iskolásokkal kiegészülve reggel 9 órától egészen délután 4 óráig tartott igen jó hangulatban, amit az enyhe, tavaszias idő is elősegített.
A program népszerűségét és a terület hosszú távú megőrzésének szükségességét látva biztosra vesszük, hogy az élőhelykezeléseket még folytatni fogjuk a Homoktövisen, amely immáron hazánk egyik legrégebb múltra visszatekintő komplex élőhelyrekonstrukciós akciósorozatává nőtte ki magát az elmúlt bő másfél évtizedben.
(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/)