A honvédtábornok, aki sajátos ösztönzőt alkalmazott a harctéren

Kétszáztíz éve, 1813. március 31-én született Guyon Richárd gróf honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc hőse, a „branyiszkói győző".

A mozgó nemzetőrséghez csatlakozott

Guyon Richárd (Gróf Guyon-Debaufre Richárd) az angliai Bath városában, francia hugenotta eredetű főnemesi családban látta meg a napvilágot. Őseihez hasonlóan ő is a katonai pályát választotta, előbb Portugáliában hadakozott, majd 1832-ben belépett az osztrák császári hadseregbe. A 2. huszárezred hadnagya, majd főhadnagya lett, 1838-ban elvette báró Splényi Ignác lovassági tábornok Mária nevű lányát.

Egy év múlva anyagi okokból kilépett és felesége tanácsára Magyarországon telepedett le, 1848-ig Bars vármegyében gazdálkodott.

A szabadságharc kezdetekor a mozgó nemzetőrséghez csatlakozott, szeptember 15-én őrnagyi rangot kapott és a 2. Pest megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnoka lett. Egysége élén részt vett a győztes pákozdi és a vesztes schwechati csatában, utóbbiban ő aratta az egyetlen magyar sikert.

Kossuth Lajos is felfigyelt rá Forrás: Wkimedia Commons / August Prinzhofer

Kossuth felfigyelt rá, és 1848 novemberének elején ezredesi rangban dandárparancsnokká nevezte ki.

Görgey Artúr nem értett egyet Guyon önálló megbízatásával, innentől datálható a két keményfejű katona viszálykodása, amely később sok zavart okozott a honvédsereg felső vezetésében. Guyon 1848 decemberében, immár a Görgey vezette feldunai hadtest alárendeltségében Nagyszombatnál magára hagyatva vette fel a küzdelmet a többszörös túlerőben lévő Simunich osztrák tábornokkal. A bekerítésből csak jelentős véráldozatok árán tudott kitörni, szorult helyzetéért ismét csak Görgeyt hibáztatta.

Rövid magyar-német nyelvű parancsot adott katonáinak

A főváros 1849. januári feladása után a hadvezetés úgy döntött, hogy a honvédsereget a Felső- és Közép-Tiszánál összpontosítja. Görgey a feldunai hadtesttel, amelyben Guyon immár hadosztály-parancsnokként szolgált, Vác és az északnyugati bányavárosok felé indult, hogy megakadályozza a támadást a kormány új székhelye, Debrecen ellen.

Guyon az utóvéd parancsnokaként a Selmeci-szoros birtoklásáért vívott harcok során többször is vereséget szenvedett az Anton Csorich altábornagy vezette üldözőktől.

Guyon Richárd honvédtábornok, a branyiszkói hős Forrás: Wikipedia

A bekerítés rémétől fenyegetett Görgey végül arra kényszerült, hogy kiürítse a bányavárosokat, s úgy döntött, hogy a rendelkezésére álló két lehetőség közül észak felé, az ellenség által megszállt Branyiszkói-hágón áttörve közelíti meg Kassát. A támadás vezetését Guyonra bízta, keze alá szándékosan a gyengébb zászlóaljakat adta, hogy ezek győzelme erősítse a harci morált.

A 758 méter magasan vezető, meredek terepen megközelíthető Branyiszkói-hágó tizenhárom kanyarulatát és szorosait a védők barikádokkal tették valóságos erődítménnyé.

Guyon annyira biztos volt a sikerben, hogy előre megírta győzelmi jelentését, s az 1849. február 5-i roham előtt rövid magyar-német nyelvű parancsot adott katonáinak: „Vorwärts dupla lénung, rückwärts kartács schiessen" - azaz „ha előrementek, dupla zsoldot, ha hátráltok, kartácsot kaptok".

Guyon Richárd honvédtábornok, a branyiszkói hős Forrás: MTI reprodukció

A sajátos ösztönzőt alkalmazta is, az első roham kudarca után a megfutamodó újoncok közé lövetett. A következő támadás élére ő maga állt és diadalra vezette katonáit: az ellenséget szuronnyal vetették ki egyik állásából a másik után. Este öt órára értek fel a hegytetőre, és éjfélre foglalták el mind a huszonhárom állást: az út nyitva állt Eperjes felé. A szabadságharc egyik ragyogó katonai sikere után lehetségessé vált a magyar seregek egyesülése, megindulhatott a győzelmes tavaszi hadjárat.

Görgey május végén felmentette tisztségéből

Amikor 1849. március 3-án, a kápolnai csatavesztés után a tiszafüredi táborban zendülés tört ki a fővezér Dembinszky ellen, Guyon egyedüliként állt a lengyel tábornok mellé. Ezzel persze ismét kihívta Görgey haragját, aki immár fővezérként négy nappal később feloszlatta Guyon hadosztályát.

A branyiszkói győzőt Kossuth, aki maga sem volt harmonikus viszonyban Görgeyvel, néhány nappal később vezérőrnaggyá és az osztrákok által körülzárt komáromi vár főparancsnokává nevezte ki.

Az eredetileg vegyész végzettségű Görgey Artúr, a honvédsereg fővezére kiváló stratéga volt Forrás: Wikimedia Commons

Guyon regénybe illő kalandok után, az ostromlókon keresztül vágva jutott be az erősségbe, amelyet a felmentő seregek megérkezéséig védelmezett. Mivel azonban itt is ellentétbe került a katonai és polgári vezetéssel, Görgey május végén felmentette tisztségéből. A sértett Guyon elbocsátását kérte a szolgálatból, de Kossuth rábeszélésére a déli hadseregben szolgált tovább, a bácskai hadtest parancsnokaként.

Július 14-én Kishegyesnél megverte Jellasicsot, de a titeli fennsík elleni támadása kudarcba fulladt.

Az augusztus 9-i vesztes temesvári csatában Bem sebesülése után rövid időre ő volt az összevont magyar haderők főparancsnoka. A demoralizált sereget nem sikerült újraszerveznie, s augusztus 18-án emigrált.

Az ázsiai hadszíntérre küldték

Már török területen, Vidinben Kossuth altábornaggyá léptette elő a tábornokot, akit közben Pesten az osztrák hadbíróság in effigie (távollétében) halálra ítélt. Guyon áttért a muzulmán hitre és Kursid pasa néven török szolgálatba lépett. Damaszkuszban 1850-ben elfojtott egy felkelést, s úrrá lett egy aleppói zendülésen is.

A krími háború 1853-as kitörése után az ázsiai hadszíntérre küldték, ő dolgozta ki az 1854. augusztusi kuruderei ütközet haditervét, amely a török csapatok fegyelmezetlensége és a tisztek alkalmatlansága miatt kudarcba fulladt.

Guyon Richárd honvédtábornok, a branyiszkói hős, emléktáblát avattak szülőházán, az angliai Bathban Forrás: MTI

1855-ben Iszmail pasa – azaz Kmety György honvédtábornok – társaságában hosszú ideig védte az oroszok ellen a Kaukázus lábainál fekvő karszi elődöt, annak feladása után átvágták magukat az ostromlókon.

A török kormány végül udvari intrikák miatt visszahívta, halálát feltehetően mérgezés okozta 1856. október 11-én Isztambulban.

Sírja a Haydarpasa temetőben van, a sírfelirat magyar szövege így szól: „Itt nyugszik Guyon Richard gróf török fő-tábornok, Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitézze".

(MTVA Sajtóarchívum)

Kapcsolódó cikkek:

Angol volt a szabadságharc egyik legjobb tábornoka

Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?