Lélegzetelállító élő közvetítés az agykamrából

A modern műtő

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) 2021-ben jött létre az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet fúziójával. Az egyesüléssel az OMIII a kelet-közép-európai régió legnagyobb klinikai idegtudományi intézete lett. Az intézmény az interdiszciplináris működés előnyeit kiaknázva, integráltan fogja össze a pszichiátria, az addiktológia, az idegsebészet és a neurológia szakterületeinek kutatási és terápiás tevékenységét.

Az OMIII mint országos intézet nemcsak terápiás, hanem oktatási, kutatási központ is, ezért különös hangsúlyt fektet a tudományos és oktatásmódszertani innovációra. Az OMIII az MTA Kiváló Kutatóhelyeként a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) egyik vezetője, ami jelentős infrastrukturális fejlesztésre adott lehetőséget az elmúlt évtizedben. Ennek köszönhetően mind a klinikai, mind a transzlációs kutatásokat támogató, közvetlenül a betegellátásban alkalmazható eszközök (neuronavigációs eszközök, robot) beszerzésére került sor.

A fejlesztés révén az intézetben a legmodernebb technológiákat használják nemcsak a stroke-ellátásban, az epilepszia sebészetben és a Parkinson-kór sebészetében, de a gerincsebészetben és a neuroonkológiában is. Itt van egyedül lehetőség Magyarországon robotsebészeti technológia alkalmazására az idegsebészetben – nem egészen öt éve ROSA, a világ egyik legfejlettebb idegsebészeti robotja segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába.

A modern műtő Forrás: OMIII

Ez volt az első robotasszisztált agyműtét Magyarországon. ROSA azóta is nélkülözhetetlen az intézetben, a mozgászavar- és epilepsziasebészet mellett agykamrai tumorok eltávolításánál is bevetik.
Az idegsebészet története egyben az orvostechnológia története is, így egy idegsebészeti intézet fejlődése is szorosan összefügg az ipari fejlesztésekkel, innovációval. A képalkotás fejlődése különös jelentőséggel bír az ideggyógyászat területén a funkcionális feltérképezésben és a diagnosztikában, ezért az OMIII is a legmodernebb képalkotó eljárásokat alkalmazza. A képalkotó vizsgálatok eredményei pedig közvetlenül továbbíthatók a betegellátásban használt, a felújított eszközparkba.

2022 májusában kezdődött az OMIII műtőinek nagyszabású rekonstrukciója, melynek során a négy idegsebészeti műtőt a legkorszerűbb orvostechnológiai eszközökkel szerelték fel, valamint korszerűsítették többek közt a műtők orvosigáz-ellátó hálózatát és villamosenergia-hálózatát is.

A felújítás során az intézet informatikai hálózatát úgy alakították ki, hogy a rendszer elemei illeszkedjenek az OMIII idegsebészeti és idegtudományi kutatási és oktatási tevékenységének fejlesztésére irányuló stratégiába, illetve a digitális műtőnek a stratégia szerves részét képező koncepciójába.A digitális műtő elvének lényege az egységes képi adatkezelés, adattovábbítás és az adatok hozzáférhetővé tétele a sebészeti beavatkozások során.

Ehhez olyan informatikai infrastruktúra szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a korábban egymástól függetlenül, szigetszerűen működő kórházi informatikai rendszerekben kezelt nagy mennyiségű képi adat, valamint a betegekkel kapcsolatos egyéb digitalizált adat egyetlen integrált rendszer része legyen. A központi adattárolás és -feldolgozás, valamint az adatokhoz való hozzáférés biztosítása megkönnyíti a biztonságos betegellátást, és jelentősen hozzájárul a kutatási és oktatási tevékenység fejlesztéséhez.

Az intézetben a fenti elvnek megfelelően végrehajtott informatikai fejlesztés egyik kulcseredménye, hogy mind a műtétek előtt készült diagnosztikai képi adatok, mind a pedig a műtéti beavatkozás mozzanatait megmutató felvételek hozzáférhetők, egyidejűleg megjeleníthetők és a pillanatnyi igényeknek megfelelően váltogathatók a műtőben elhelyezett, osztott képernyős monitoron. Mindez jelentősen megkönnyíti a műtét közbeni döntéshozatalt, valamint a különböző diszciplínákat képviselő szakszemélyzet hatékony együttműködését. A kivetített képek, élő videók streamingtechnikával a műtőn kívülre is továbbíthatók, ami pedig az idegsebészeti és neurointervenciós oktatás területén nyit új távlatokat, mind a hazai, mind a külföldi orvosképzésben.

A smart technológiákkal, egységesített képi adatkezelés mellett a kórház további stratégiai célja az egyészségügyi informatika terén, hogy az egészségügyben keletkező összes adat mind formai, mind tartalmi szempontból egységesen értelmezhető, gépileg automatizáltan feldolgozható, és biztonságosan elérhető legyen más, az intézményen kívüli felhasználók számára is. Ezek a technológiai fejlesztések egyben az úgynevezett „okos kórház" létrehozásának célját is támogatják és mintául szolgálhatnak más szakterületek fejlesztéséhez is.