Magyar kutató ért el forradalmi áttörést a szívkárosodások kezelésében

Illusztráció

Forradalmi áttörést jelenthet a különböző szív- és érrendszeri betegségek kezelésében az a fehérje, amelynek különleges képességeit a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetének, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, dr. Bock-Marquette Ildikó fedezte fel kutatócsoportjával. A PTE hozzánk eljuttatott közleménye szerint ez a fehérje remélhetőleg belátható időn belül a betegekhez is eljuthat. A kutató munkásságát a közelmúltban rangos nemzetközi tudományos díjjal honorálták.

A sejtek által kiválasztott kisfehérjék nagy jelentőséggel bírhatnak

Egyszerű vénás injekció formájában is képes lehet a károsodott szívszövet regenerálására az úgynevezett thymosin béta-4, amelynek szívregenerációra gyakorolt potenciális hatását és ennek alkalmazhatóságát a PTE Általános Orvostudományi Kara és a Szentágothai János Kutatóközpontja kutatója, dr. Bock-Marquette Ildikó fedezte fel széles nemzetközi kooperáció keretében.

Forradalmi áttörést jelenthet a különböző szív- és érrendszeri betegségek kezelésében egy fehérje Forrás: BCM

A fehérje, amivel foglalkozunk, és amihez hasonlókat keresünk, olyan érdekes kismolekula, ami képes a szövetek regenerálására egy károsodás után, miután úgymond „visszaemlékezteti" a felnőtt szervet, szövetet annak embrionális állapotára

– magyarázta a kutató. – Mindennek ráadásul nagy előnye, hogy a kísérleteink alapján intravénás módon is kifejti a hatását, azaz reményeink szerint egy rendkívül egyszerűen használható gyógyszer készülhet belőle.

A közlemény hozzátette: a csecsemőmirigy által kiválasztott thymosin béta-4 1966 óta ismert, ám

a szívregenerációra gyakorolt hatásaira csak az elmúlt évek során derült fény Bock-Marquette Ildikó és kutatótársai munkájának köszönhetően.

Elképzelések, teóriák korábban is voltak, és a kutatót egyik professzora, idősebb Kellermayer Miklós inspirálta, aki már az 1980-as évek során felvetette, hogy a sejtek által kiválasztott kisfehérjék nagy jelentőséggel bírhatnak.

Egyetlen apró fehérje, ezernyi óriási lehetőség

Ahogy arra az egyetem emlékeztet, Bock-Marquette Ildikó 1999-ben kezdte el kutatni a fehérje tulajdonságait az Egyesült Államokban, ahova 1996-ban került ki egy ösztöndíjnak köszönhetően. A Prof. Dr. Eric N. Olson, illetve Prof. Dr. Deepak Srivastava által vezetett dallasi kutatócsoportok tagjaként kardiovaszkuláris és vázizom regenerációval foglalkozott.

Hat évnyi kutatás után sikerült felderíteni a thymosin béta-4 peptid szívregenerációs tulajdonságát, és miután a témában több fontos tudományos közleményt is publikált munkatársaival, Bock-Marquette Ildikó a 2010-es évek elején hazaköltözött, és hazahozta magával a kutatási témáját is.

A PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetében és a Szentágothai János Kutató Központjában dolgozó munkacsoportja jelenleg hasonló tulajdonságokkal bíró fehérjéket kutat.

A fehérje remélhetőleg belátható időn belül a betegekhez is eljuthat (Képünk illusztráció) Forrás: Science Photo Library via AFP/SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sebastian Kaulitzki/Science Phot

Ezek a fehérjék rendkívül széles körben használhatóak lehetnek a különböző terápiás eljárásokban

– magyarázta a kutató. – Az egyik lehetséges felhasználási módjuk a háromdimenziós szöveti struktúrák létrehozására alkalmas úgynevezett bionyomtatás, ahol stimulánsként szolgálhatnak a nyomtatott sejtek számára.

A pécsi kutatócsoport helyi klinikusokkal együtt a thymosin béta-4 más szervekre gyakorolt regenerációs képességeit is vizsgálja, amelynek többek között a veleszületett, illetve szerzett betegségek, így például a poszt-Covid szindrómák kezelésében is óriási jelentősége lehet.

Zajlanak a regenerációval kapcsolatos klinikai tesztek

A Pécsi Tudományegyetem hozzánk eljuttatott közleménye szerint ez a fehérje remélhetőleg belátható időn belül a betegekhez is eljuthat.

Jelen pillanatban azt a kötőfehérjét keressük, amivel a molekula csatlakozik a sejtekhez, illetve azt vizsgáljuk, hogy a fehérje hogyan alakítja át az őssejteket differenciált szívsejtekké

– vázolta fel az újabb izgalmas projekteket a pécsi kutató. – Ebben fontos szerepet játszik a korábbi kutatási vezetőmmel, Deepak Srivastavával fennálló kapcsolatunk, aki jelenleg a szív- és érrendszeri betegségeket is kutató Gladstone Intézet igazgatója; itt dolgozik Jamanaka Sinja professzor, aki Nobel-díjat kapott az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek létrehozásáért.

dr. Bock-Marquette Ildikó Forrás: PTE

Kiemelte: ez az óriási jelentőségű felfedezés azt jelenti, hogy a testünk különféle szöveteit alkotó úgynevezett differenciált sejteket vissza lehet alakítani pluripotens őssejtekké, amelyek aztán bármiféle szövettípussá átalakíthatók.

Innen várják a szakemberek a kutatáshoz szükséges sejteket.

A Pécsi Tudományegyetem arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a csapat a thymosin béta-4 és az ehhez hasonló fehérjék további felhasználási módjait kutatja, az Egyesült Államokban a szívszövet regenerációval kapcsolatos klinikai tesztek zajlanak.

Ezen kutatások eredményei már most azt mutatják, hogy a fehérje alkalmazása az előrevetített dózisban nem jár komoly mellékhatásokkal, ami megnyitja az utat a további tesztek és a gyógyszerfejlesztés előtt.

Dr. Bock-Marquette Ildikó 2022 októberében kutatásáért elnyerte az Abraham White Tudományos Életműdíjat, amelynek presztízsét jól mutatja, hogy a 29 eddigi díjazott között 9 Nobel-díjas is található. A díjat Allan L. Goldstein professzor, a thymosin béta-4 peptid felfedezője adta át a magyar kutatónak.

Az Abraham White Lifetime Science Award az amerikai The George Washington University School of Medicine and Health Sciences által az 1980-as években alapított, és kétévente adományozott elismerés azoknak a kutatóknak, akik egyedi felfedezéseket tettek a tudomány és az orvoslás területén

– mesélte dr. Bock-Marquette Ildikó a PTE AOK online portáljának. – A jelöltek közül egy tudományos bizottság választja ki azt az egy vagy két díjazottat, akik általában eltérő kutatási területeken érnek el jelentős eredményeket.

Dr. Bock-Marquette Ildikó munkatársaival új részleteket tárt fel a thymosin béta-4 peptidről Forrás: PTE-AOK

Ahogy arra a PTE rámutatott, az elismerés értékét fémjelzi, hogy az eddigi 29 díjazott között kilenc Nobel-díjas is szerepel, köztük Michael S. Brown és Joseph L. Goldstein, a statinok felfedezői, vagy Alfred G. Gilman, a G-protein kapcsolt receptorok első leírója.

Dr. Bock-Marquette Ildikó mindhármukat személyesen is ismerte, dr. Gilman biztató levelét és véleményét kutatási eredményeivel kapcsolatban ma is őrzi.

Az indoklás szerint az elismerést azért kapta, mert kutatásai segítségével sikerült jobban megérteni a thymosin béta-4 peptid működését a magzatfejlődés és az öregedési folyamatok kapcsán.