Összesítették a 20. Országos Sasleltár eredményeit

A rétisas a leggyakoribb sasfaj hazánkban. Fotó: Lóki Csaba/Varázslatos Magyarország

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 20. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlását. Az adatokat a napokban összesítették. - írja Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoblapján.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működési területén is több természetvédelmi őr kollégánk és helyi civil önkéntesek is végeztek számolásokat, felosztva egymás között a fontosabb, sasok által kedvelt telelőhelyeket, ahol legnagyobb számban gyülekeznek a nálunk telelő madarak. Ez elsősorban pusztai és vizes élőhelyeket jelent, ahol a főként a vízimadarak miatti táplálékbőség következtében jelentősebb számban koncentrálódnak e nagy testű ragadozó madaraink.

A rétisas a leggyakoribb sasfaj hazánkban. Fotó: Lóki Csaba/Varázslatos Magyarország Forrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/osszesitettek-a-20-orszagos-sasleltar-eredmenyeit-455

Működési területünkön több mint 100 rétisast, és több mint 50 parlagi sast figyeltek meg a felmérők. A gyakori fajok mellett ritkaságokkal is találkoztak, például a Tömörkény melletti Csaj-tavon egy fekete sas is távcső elé került. Ebből a tőlünk ÉK-re költő, csökkenő világállományú fajból mindössze 11 egyedet láttak az országban. Ez a kistestű sas kötődik a jó táplálék-ellátottságú vizes élőhelyekhez, talán ezért is választotta ez a példány az Igazgatóságunk kezelésében levő tömörkényi Csaj-tó halastórendszert telelőhelyéül.

A leggyakoribb ragadozómadár, mint minden vármegyében, a KNPI területén is az egerészölyv lett. Országos szinten 6367-et észleltek, növekszik a hazai populációja. Ugyanezek a tapasztalatok a vörös vércse esetében is, melynek a telelő állománya is növekszik. Ebből a fajból 1378-at rögzítettek a felmérésen.

A nálunk telelő gyakori ragadozó madarak száma – csakúgy, mint a költési sikerük–, erősen függ a legfőbb táplálékukat jelentő rágcsálók mennyiségétől.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az elmúlt 2-3 évben a hazai mezőgazdasági területeken a mezei pocok, a mezei hörcsög és a mezei nyúl állománya is erősen lecsökkent, populációik összeomlottak. Ez nagyban kihatott az elmúlt évek fiókaszámaira, valamint a ragadozó madarak túlélésére is.

A zsákmányt jelentő rágcsálók állományában bekövetkezett drasztikus csökkenés mögött az intenzív mezőgazdaság mellett a klimatikus változások is állhatnak.

A parlagi sas állománya az elmúlt évtizedek aktív védelmi tevékenységének köszönhetően megtízszereződött. Fotó: Bártol István Forrás:https://www.knp.hu/hu/hirek/osszesitettek-a-20-orszagos-sasleltar-eredmenyeit-455

Bizonyos fajok, mint például a hazánkban fészkelő rétisas és parlagi sas, előszeretettel fogyasztanak elpusztult állatokat és zsigereket, ami a hazai „túltartott" nagyvad-állománynak köszönhetően bőségesen rendelkezésükre áll.

A 20. Országos Sasleltáron a résztvevők országos szinten 1 113 rétisas, 660 parlagi sas, 5 szirti sas és 11 fekete sas megfigyelést rögzítettek, továbbá 63 kerecsensólymot, 54 vándorsólymot és 20 kis sólymot is sikerült megfigyelni.

A 20. Országos Sasleltár eredményei itt megtekinthetők: https://www.mme.hu/elkeszult-2023-evi-20-orszagos-es-6-pannon-regios-sasleltar

Megyei bontásban az adatok: https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/hirek2023/sasszinkron_2023_megyei.pdf

(Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: https://www.knp.hu/hu)