Tragédia az autópályán: a klímaváltozás állhat a porviharok hátterében

porvihar
A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető (képünk illusztráció)
Vágólapra másolva!
Az utóbbi idők legnagyobb tömegbalesetét porvihar okozta Magyarországon – mutat rá a Szegedi Tudományegyetem a hozzánk eljuttatott közleményben. Ahogy azt kiemelik: a porviharok kialakulása részben a klímaváltozásra, részben pedig a nem körültekintő területhasználatra vezethető vissza. A SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai több oldalról vizsgálták meg az eseményt.
Vágólapra másolva!

Több tényező is növelte a porvihar kialakulásának esélyét

Emberéletet követelő tömegbaleset történt 2023. március 11-én Herceghalomnál, emlékeztetett az esetre a Szegedi Tudományegyetem közleménye. Az M1-es autópályán öt kamion és 37 személygépkocsi ütközött, összesen 39-en sérültek meg, köztük tíz gyermek. Egy holttestet később a roncsok alatt találtak meg.

A szerencsétlenség legfőbb oka az autópályán átsöprő porvihar volt.

A népi megfigyelés is alátámasztja, hogy a koratavaszi „böjti szelek" időszakában (márciusban és áprilisban) kell a leginkább számítani nagy erejű széllökésekre. Ez nemcsak a hirtelen katasztrófahelyzetek, de a talaj hosszú távú eróziója, termőképességének csökkenése szempontjából is kiemelten fontos kérdés.

Egy porfelhő a Földközi-tenger fölött Forrás: LANCE/EOSDIS Rapid Response/Jeff Schmaltz

– hívja fel a figyelmet Dr. Sipos György az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense. – Erre volt példa a múltheti, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események; tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a porviharok kialakulásához, míg idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét.

Hozzátette: természetesen ehhez az is kellett, hogy a vetés még ne bújjon, s így a növényzet sem tudta megvédeni a felszínt.

Egy biztos, a klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható.

Ha nem kezeljük a kérdést a területhasználat oldaláról, akkor megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében.

A klímaváltozás miatt a hőhullámok hosszabb ideig tartanak és gyakoribbá válnak Forrás: https://www.bbc.com/future/article/20220718-the-tips-from-science-for-staying-cool-in-a-heatwave

– emelte ki Dr. Gál Tamás, az Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense. – Ráadásul a szokásosnál is gyakoribbak a szokatlan meteorológiai helyzetek.

Megvannak a következményei a talaj minőségére nézve is

A hozzánk eljuttatott közleményben a szakemberek azt is kiemelték, hogy a nagyon erős szelek mellett a baleset rávilágított az intenzív tájhasználat rendkívül komplex hatásmechanizmusára is. Ahogy fogalmaztak,

a Zsámbéki-medence középső részének területét vastag lösztakaró borítja, amelyen egykor jóminőségű mészlepedékes csernozjomok alakultak ki.

A vályog fizikai féleségű termékeny csernozjomok hazánk legjobb talajait jelentik, éppen ezért rendkívül intenzív mezőgazdasági művelés alatt állnak.

– hangsúlyozta Dr. Barta Károly, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense. – Herceghalom környékén mindkét típusú erózió jellemző, hisz a domborzati viszonyok adottak, ráadásul a Tatai-árok szélcsatornaként is működik, felerősíti az É-Ny felől érkező széllökéseket.

„Agrársivatagoknak” is nevezik az intenzív monokultúrás mezőgazdasági gyakorlat következtében elsilányult tájat Forrás: https://greenfo.hu/hir/nesze-neked-agrodiverzitas/

Kiemelte: akár a Google Maps-en is jól látszik, hogy a baleset helyszínétől északra és délre is felfedezhetők a szántóföldeken azok a világos színű foltok, ahonnan a termékeny talajtakaró gyakorlatilag már eltűnt. Felteszi a kérdést, hogy hová lett a termékeny talaj? Ahogy arra rámutatott,

a környező patakokban halmozódik fel eutrofizációt okozva, illetve a szél által szállítva akár igen távoli területeken is lerakódhat.

Az erózió által leginkább érintett, magasabban fekvő hátakon ráadásul a felszín gyorsabban elveszíti nedvességét, így a növényzet-mentes tavaszi időszakban a talajszemcséket összetartó erő híján a szél nagyon könnyen ki tudja fejteni erodáló hatását. dr. Barta Károly szerint sokan a talajpusztulást csak a mezőgazdaság problémájának tartják, holott a szombati baleset is rávilágított arra, hogy lényegesen távolabbra mutató következményei is lehetnek.

Műholdakkal is megfigyelhető a termőföld

A szakemberek szerint bár hazánk az ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban szegény országok közé tartozik, talajaink Európa legjobb minőségű termőföldjei közé sorolhatók. Úgy vélik, emiatt is

kulcskérdés tehát a fenntartható jövőnk - főként a mezőgazdasági termelésünk - szempontjából a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj és tájvédelem.

Arra is rámutattak, hogy a műholdak általában képesek a porviharok megfigyelésére, de inkább regionális és kontinentális léptékben, valamint a légkör magasabb rétegeiben lévő por térképezésére használják őket.

Kulcskérdés a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj és tájvédelem Forrás: pexels.com

– állítja, Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa.

Hozzáfűzte: a porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával. Ezen adatok egy része a műholdas adatokból nyerhető ki.

A tragédiák megelőzhetők

A hazai tájakra az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást. A közlemény ezért kiemeli, hogy az egyetem Földrajz és Földtudományi Intézet táj és környezettervezés kurzusai során a hallgatók megismerik többek közt az erózió elleni védekezés formáit, az erdősávok tervezésének alapelveit.

– hangsúlyozta Dr. Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense. – Ott, ahol a területhasználat változtatására, például szántóterületek gyepesítésére, vagy erdősítésre nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodás, úgynevezett no tillage vagy minimum tillage módszerekkel történő művelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során.

A porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető (képünk illusztráció) Forrás: Jesse Watson

A docens szerint az egyetem környezetvédelmi cégeknél, tervező irodákban, önkormányzatoknál vagy az állami szférában elhelyezkedő geográfus hallgatói a megyei területrendezési tervek, vagy a településrendezési tervek készítése során kiválóan tudják kamatoztatni az egyetemi kurzusaikon tanult, a tudományok közül kizárólag földrajz által képviselt komplex szemléletmódot.

A szakemberek abban egyetértenek, hogy a klímaváltozás a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, amely „a közös jövőnket, azon belül a magyar mezőgazdaság jövőjét is veszélyezteti".

Meggyőződésük, hogy a geográfia által kínált komplex megközelítés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy helyes válaszokat adjanak ezekre a mindannyiunk számára fontos, de a jövő generációit még fokozottabban érintő kihívásokra.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!