A csirkéket feltehetően Délkelet-Ázsiában háziasították körülbelül 3500 évvel ezelőtt, majd ezt követően a világ minden szegletébe eljutottak. A csirketenyésztés Japánba való bevezetésének pontos időpontjáról azonban folyamatos vita folyik tudományos körökben, mivel nincsenek történelmi feljegyzések és a régészeti bizonyítékok sem meggyőzőek.
Masaki Eda professzor, a Hokkaidói Egyetem Múzeum munkatársa vezette azt a csapatot, amely most feltárta a japán csirketenyésztés legkorábbi, egyértelmű bizonyítékát.
A Frontiers in Earth Sciences című folyóiratban publikált eredmények szerint a Karako-Kagi lelőhelyen, a Yayoi-korszakból származó településen, Krisztus előtt az 5. századtól Krisztus előtt a 2. századig csirkéket tenyésztettek.
A csirkék és vadon élő rokonaik a fácánokat, pulykákat és fürjeket is magában foglaló fácánfélék nevű madárcsaládba tartoznak
– magyarázta Eda a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A régészeti lelőhelyekről előkerült fiatal fácánfélék csontjait nem lehetett vitathatatlanul csirkékhez vagy hasonló méretű vadon élő fácánokhoz tartozónak azonosítani.
Hozzátette: a fiatal egyedek azonosítása azért fontos, mivel ez azt jelzi, hogy akkoriban csirkéket tenyésztettek.
A Karako-Kagi lelőhelyet (amely a mai Tawaramoto város területén, Nara prefektúrában található) a kutatók olyan településnek tartják, amely a Yayoi-korszakban a Kinki régió vezető szerepét töltötte be. Több régészeti ásatás is folyik itt: az egyik ilyennél, az 58. kutatási pontnál tíz fácáncsontot találtak, amelyek közül négy egy-egy fiatal madárhoz tartozott.
A csapat a kollagén elemzésére a Zooarchaeology by Mass Spectrometry (ZooMS) nevű technikát használta a két fiatalkorú fácáncsontban.
Eda korábbi munkái során ugyanis kimutatta, hogy a házi csirkék és a japán vadfácánok eltérő ZooMS-ujjlenyomatokkal rendelkeznek. Az új elemzés kimutatta, hogy mind a két csont csirkékhez tartozott. Az egyik csontból származó kollagént szintén a Krisztus előtt 381-204 közötti időszakra, azaz a középső Yayoi-korszakra datálták.
Az ebből az időszakból származó, korábban felfedezett tizenegy felnőtt csirkecsont közül tíz mind kakasokhoz tartozott; ezért úgy gondolták, hogy a japán szigetvilágban nem fordulhatott elő csirketenyésztés
– részletezte Eda. – A fiatal csirkék csontjainak azonosításával egyértelmű bizonyítékot szolgáltatunk arra, hogy ebben az időszakban valóban tenyésztették őket, ami egyben a legkorábbi időpont is, amikor a csirkék Japánba kerülhettek.
Hozzátette: ráadásul Karako-Kagi a Yayoi-korszakban fontos kereskedelmi központnak számított, így fennáll annak a lehetősége, hogy ez a státusz is szerepet játszott a korszak csirketenyésztésben.
A Japánban talált csirkék régészeti felfedezései azt mutatják, hogy az ember-csirke kapcsolat nagyon különbözött attól, amit a kínai és európai régészeti kutatások feltártak. A jövőbeli kutatások ezen különbségek megértésére összpontosítanak.