A királyi okirat, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait

II. András kihirdeti az Aranybullát

Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a nyolcszáz éve, 1222-ben kiadott Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvényt, amelyben az Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg és április 24-ét az Aranybulla Napjává nyilvánította. A törvény az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumának nevezi, amelynek eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.

A Szent Korona visszakerült Magyarországra

Az Aranybulla kiadását hosszabb viszálykodás előzte meg. A Magyarországot a kor jelentős hatalmává emelő III. Bélát 1196-ban legidősebb fia, Imre követte a trónon, akinek egy évtizednyi uralkodását beárnyékolta öccsével, a koronára vágyó Andrással való folyamatos ellenségeskedés.

Imre még 1204-ben bekövetkezett halála előtt megkoronáztatta alig ötesztendős fiát, III. Lászlót, és megeskette Andrást, hogy támogatni fogja unokaöccsét.

András azonban figyelmen kívül hagyva esküjét és IV. Ince pápa intését, semmibe vette a gyermekkirály jogait, ezért az özvegy királyné fiával és a koronával Bécsbe, IV. Lipót osztrák herceghez menekült. András már hadat gyűjtött, amikor III. László váratlanul meghalt, a Szent Korona pedig visszakerült Magyarországra, és 1205. május 29-én megkoronázták II. Andrást.

II. András színezett portréja a Thúróczi-krónika 1488-as brünni kiadásában Forrás: Wikimedia Commons

Az új király alapvetően más elképzelésekkel kezdte uralkodását, mint elődei. Új intézkedéseknek (latinul „nove institutiones") nevezett politikájának alapelvét így fogalmazta meg:

„a királyi felség bőkezűségét semmi sem szoríthatja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség".

Féktelen birtokadományozásokba kezdett, amelyekből bőven jutott a király feleségével, Merániai Gertrúddal együtt érkezett németeknek is, akik olyan népszerűtlenek lettek, hogy a magyar főurak egy csoportja 1213-ban meggyilkolta a királynét.

Az új adók igen súlyos terhet jelentettek

András az osztogatás közben jövedelmének nagy részét elvesztette, ezért újabb bevételek után kellett nézzen: ő vezette be a rendkívüli pénzadót és a nyolcadvámot, kötelezővé tette a pénzbeváltást, azaz a régi pénzt évente rosszabbal helyettesítették.

Az új adók igen súlyos terhet jelentettek, a megerősödött főurak pedig az addig királyi bíráskodás alá tartozó szabad szervienseket is igyekeztek fennhatóságuk alá vonni.

Az elégedetlenség és zűrzavar végül oly nagyra nőtt, hogy András 1222-ben országgyűlést hívott össze Fehérvárra, ahol törvénybe foglalta a nemesség jogait garantáló szabadságlevelét. A 31 pontból álló Aranybulla hét példányban készült el, nevét a megerősítésére használt királyi aranypecsétről kapta. (Az eredeti példányokból egy sem maradt fenn, de számos másolatból ismerjük.)

II. András kihirdeti az Aranybullát Forrás: Wikimedia Commons/Jantyik Mátyás - Országház, Felsőházi ülésterem

Az Aranybulla rendelkezéseinek királyi betartását az ellenállási záradék garantálta, mely kimondta, hogy a nemesek a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak, ha a király a rendelkezéseket megszegi.

„2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké" – írja az Aranybulla 31. cikkelye.

Az Aranybulla tiltotta idegenek méltóságra emelését

Az első oklevél formában kiadott magyar királyi kiváltságlevél biztosította a szerviensek számára, hogy ha fiúörökös nélkül haltak meg, birtokaikat szabadon örökíthessék, de a negyedrész lányukat illette; ha nemzetségük kihalt, a birtok visszaszállt a koronára.

Birtokaik mentességet kaptak a beszállásolás alól és nem kellett adót fizetniük.

Katonáskodási kötelezettségük csak az országot érő veszedelem esetére terjedt ki, az országhatáron túl a király költségén szálltak hadba. Az Aranybulla biztosította, hogy részt vehessenek a király jelenlétében évente megrendezett székesfehérvári törvénynapokon; mentesültek a megyésispánok joghatósága alól; csak törvényes bírói ítélettel lehetett őket elfogni és javaikat elkobozni.

Az Aranybulla függőpecsétje, előlapján II. András király dombornyomott portréjával Forrás: Wikimedia Commons

Az Aranybulla emellett tiltotta idegenek méltóságra emelését az ország tanácsának beleegyezése nélkül, a birtokadományozást az idegeneknek, miként egész vármegyék eladományozását és egyszerre két méltóság viselését is.

Az egyházat is megillette az adómentesség, de a tizedet nem pénzben, hanem természetben kellett beszednie. A leghíresebb az utolsó, ellenállási záradékként ismertté vált 31. pont, amely kimondta: ha András, illetve utódai nem tartanák be az oklevélben leírtakat, akkor az ország egyházi és világi méltóságai a hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak neki.

A következő évszázadokban többször megújították

Az Aranybulla a magyar jogfejlődés egyik legfontosabb állomása, a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett. A következő évszázadokban többször megújították, legfontosabb tételei ott szerepelnek a Werbőczy-féle, ténylegesen jogerőre soha nem emelkedett, de a 19. századig a magyar jogszolgáltatás alapjának számító Hármaskönyvben (Tripartitum) is.

Az Aranybullát 1231-ben II. András, 1267-ben IV. Béla, majd I. (Nagy) Lajos 1351-ben újította meg, ekkor került bele az ősiség törvénye.

Az ellenállási záradékról a rendek – a szabad királyválasztás jogával együtt – az 1687-es soproni országgyűlésen mondtak le.

Az Aranybulla az esztergomi Érseki Palotában Forrás: MTI/Kovács Attila

Az Aranybulla monumentális emlékműve Székesfehérváron áll, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint egykor kihirdették.

Az Alkotmánybíróság tagjainak nyakában hivataluk jelképeként az Aranybulla pecsétjének másolata függ. 2018-ban Székesfehérvár önkormányzatának közgyűlése emlékévet hirdetett 2022-re, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára. Az év folyamán kiállításokat, programokat rendeztek, a Magyar Nemzeti Bank arany és rézötvözetű emlékérméket bocsátott ki, a Duna csatorna év végén bemutatta az Aranybulla című hatrészes történelmi sorozatot.

Az Országgyűlés törvényben örökítette meg az Aranybulla jelentőségét,

és mivel a történeti hagyomány szerint az uralkodó 1222-ben Szent György napján, azaz április 24-én adta ki, ezért az Országgyűlés ezt a napot nyilvánította az Aranybulla napjává.

(MTVA Sajtóarchívum)