A napi hőmérsékletkülönbségek miatt egy hónapig (március 06. - április 06.) elhúzódott a mentés, a vödrök ürítése naponta minimum három alkalommal történt. A vonulás során többször a fagyközeli hőmérséklet, vagy a tűző napsütés elől a békák menedéket keresve beásták magukat a terelő fólia előtti avarba, vagy lazább földbe, ami egy kicsit nehezítette a gyűjtésüket.
A több mint 12 éve tartó mentés adatai alapján 2016-ban mindössze 1232 béka vonult, 2020-ra a számuk elérte a 7847 példányt. Azóta a mentés ellenére folyamatos csökkenés figyelhető meg az állományukban, idén alig 3800 egyed érkezett az Aranyoslapi-forrás kis tavához.
Tavasszal a békák a környező erdőkből tömegesen indulnak meg a szaporodásukhoz nélkülözhetetlen kis tóba. Vonulásuk főként éjszaka zajlik, enyhébb hőmérsékletű és esős éjszakákon a legaktívabbak. Az itt előforduló barna varangy, erdei és gyepi békák a tó körüli erdőkben élnek, szaporodóhely-hűségük miatt nagy távolságok megtételére is képesek azért, hogy ugyanoda térjenek vissza szaporodni, ahol ők is átalakultak. A mentés a tó melletti forgalmas útszakaszon történik, ahol a legkoncentráltabban zajlik a békák vonulása.
Ezen a szakaszon önkéntesek segítik az erdőből a tóba való átjutásukat, megmentve őket a tömeges gázolástól. A kis tó környékét és a mellette lévő erdőket átszelő utak évről évre forgalmasabbak. Sajnos lehetetlen a környék összes közútja mellé ideiglenes terelőket felállítani, így a mentés ellenére rengeteg béka esik az autósok áldozatául.
A mentett kétéltűek számának csökkenése országosan tapasztalható tendencia. A forgalomnövekedés, az aszályos nyár, a csapadékszegény enyhe tél, a csapadékszegény tavasz, a nagy napi hőingások, a figyelmetlen autósok, valamint a tóhoz érkező kirándulók zavaró viselkedése mind megnehezítik a békák vonulását, szaporodását és életét.
(Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park: https://www.bfnp.hu/)