A magyar művészettörténet legeredetibb mesterének életművéből nyílik tárlat a Szépművészetiben

Csontváry "Római híd Mostarban" című képe 1903-ból

Közös kiállítással ünnepli Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az életművet átfogó módon bemutató tárlat péntektől három hónapig látogatható a Szépművészeti Múzeumban, ezt követően pedig Pécsen lesz látható.

Egyszerre lesz látható a mester összes fő műve

"A magyar festészet történetének talán legeredetibb mesterének életművét sikerült most egyesíteni" - emelte ki a kiállítás szerdai sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

Csontváry "Római híd Mostarban" című képe 1903-ból Forrás: Wikimedia Commons/ Tivadar Csontváry Kosztka

Baán László elmondása szerint a 170. évfordulóra a Szépművészetibe szállították Csontváry Pécsen őrzött remekműveit csakúgy, mint a Nemzeti Galéria gyűjteményének darabjait. Így negyvenöt Csontváry-mű látható együtt, köztük a festő összes főműve.

A művész önarcképe Forrás: Wikimedia Commons/ Tivadar Csontváry Kosztka

Ez az "erőteljes, izgalmas, megrendítő, a mester életútját is megelevenítő" tárlat július 16-ig látogatható Budapesten, majd

három hónapig a Janus Pannonius Múzeum közönsége élvezheti majd

- közölte Baán László. Gergely Mariann, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy sokan ismerik ugyan Csontváry életművét, de a Szépművészeti különleges tereiben mindenki számára új élményt nyújtanak a legkedveltebb munkák is.

Csontváry "Mária kútja Jeruzsálemben" című festménye 1908-ból Forrás: Wikimedia Commons/ Tivadar Csontváry Kosztka

Ezekben a terekben olyan új tartalmakat kapnak a képek, amelyek a szakma számára is felfedezéseket jelentenek majd – hangsúlyozta.

Mindig a nagy motívumot kutatta az utazásai során

A kurátor elmondása szerint csak olyan munkákat válogattak be a kiállításba, amelyeket a feljegyzések szerint maga Csontváry is fontosnak tartott. A tárlat felidézi az akkor még patikusként dolgozó Csontváry indulását: látható első, pillangókat ábrázoló olajfestménye, valamint korai madárfestményei is.

A művész egyik korai, 1893-ban festett madárportréja Forrás: Wikimedia Commons/Tivadar Csontváry Kosztka

Csontváry már érett fejjel, 1894-ben kezdte meg formális festészeti tanulmányait Münchenben, Hollósy Simon híres festőiskolájában. Külön összeállítás mutatja be itt készített, kevéssé ismert portrérajzait, amelyek meglepő kiforrottságot mutatnak - mondta el Gergely Mariann.

A látogató megismerheti a festő korai portréit, önarcképeit,

majd első, itáliai tanulmányútjai során megalkotott tájképeit, melyekkel elkezdte a fényjelenségek, a különböző napszakok, a természet erői megjelenítésének vizsgálatát.

Csontváry "Esti halászat Castellamaréban" című képe Forrás: Wikimedia Commons/ Tivadar Csontváry Kosztka

Bosznia, Görögország, a Hortobágy, a Felvidék vagy Egyiptom tájai egyaránt megihlették Csontváryt,

aki utazásai során a "nagy motívumot" kereste.

Ezt végül Szicíliában és szülőföldjén találta meg: a csaknem egy időben készült, grandiózus, A taorminai görög színház romjai és Nagy Tarpatak a Tátrában című tájképeit a közönség együtt csodálhatja meg.

A Jón csarnokban lesz látható többek között a monumentális Baalbek

Mint Gergely Mariann kiemelte, a Szépművészeti Jón csarnokának terei olyan óriásvásznak hatásos bemutatását is lehetővé teszik, mint a Mária kútja Názáretben vagy a harminc négyzetméteres Baalbek.
Csontváry Libanonban festette meg nagy hatású cédrusfestményeit (Zarándoklás a cédrusokhoz; Magányos cédrus), majd 1909-ben Nápoly környékén alkotta meg utolsó olajképét, a Tengerparti sétalovaglást.

Az egyik leghíresebb Csontváry festmény, a "Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban" című mű Forrás: Wikimedia Commons/Csontváry Kosztka Tivadar

A kései munkák bemutatása után a kiállítás záró egysége áttekinti az életmű sorsát és a Csontváry-kultusz kialakulásának kezdeteit is. A Csontváry-emlékkiállítással párhuzamosan a Magyar Nemzeti Galériában a napokban Gulácsy Lajos-életműtárlat nyílt, így a 20. század eleji magyar képzőművészet két különös, egyedi látásmódú alkotójának munkásságát most egyszerre ismerheti meg a közönség - közölte Baán László.

(Forrás: MTI)