A kutatók 1,3 millió „tanulói interakciót" vizsgáltak különböző tanulási szoftvereszközökön keresztül, amelyeket 6 946 tanuló használt, a késői általános iskolásoktól a főiskolásokig.
Az összegyűjtött adatok különböző témakörökre és többféle formátumra fedtek le, beleértve az online kurzusokat és az oktatójátékokat is.
Az új elemzésből kiderült, hogy sokkal nagyobb hatással volt a tanulók tanulmányi teljesítményére az, hogy milyennek voltak a kiindulási pontjaik és a lehetőségeik, mint a tanulásuk gyorsasága.
Az adatok azt mutatták, hogy a teljesítménybeli különbségek a tanulási lehetőségek közötti különbségekből erednek, és hogy az ilyen lehetőségekhez való jobb hozzáférés segíthet megszüntetni ezeket a hiányosságokat
– mondta Ken Koedinger, a pennsylvaniai Carnegie Mellon Egyetem kognitív pszichológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ez újabb megerősítése annak, hogy ezek az oktatási technológiák olyan kedvező tanulási feltételeket biztosíthatnak, amelyek megkönnyítik egy új ismeret, például egy második nyelv, vagy egy tudományos, esetleg matematikai koncepció elsajátítását.
A PNAS tudományos szaklapban publikált tanulmányban a kutatók három kérdésre kívántak választ kapni:
A diákoknak átlagosan hét lehetőségre volt szükségük ahhoz, hogy valamit megtanuljanak, bár ez egyénenként változott. Az új tanulmány kimutatta, hogy ez az eltérés leginkább attól függött, hogy a diákok honnan indultak, mint a gyorsabb tanulási képességükön.
A kutatásból kiderült. hogy az is fontos, hogy a diákok aktívan tudjanak foglalkozni a tanulási tapasztalatokkal. A tanulmányban szereplő oktatási eszközök interaktivitásra ösztönöztek és azonnali visszajelzést tudtak adni a tanulóknak, ami szintén segített.
Mindannyian láttunk már olyan eseteket, amikor valaki hamarabb eljut egy tanulási eredményhez, mint egy társa; amikor az egyik diák ötöst kap algebrából, a másik pedig hármast
– mutatott rá Keodinger. – De amit általában nem követünk nyomon, az az, hogy honnan indultak.
Hozzátette: az eredmények nem mondanak ellent annak, hogy az emberek különböző helyekre kerülnek, de a ha figyelembe vesszük, hogy a tanulók honnan indulnak, akkor ez sokat elárulhat arról, hogy hová fognak eljutni.
A kutatócsoport szerint az agyunk különböző „mentális útvonalakat" képes bejárni valaminek a megtanulásához, ami azt jelenti, hogy a tanulási sebességünk nem túlságosan eltérő; mindannyian eljuthatunk ugyanahhoz a ponthoz a tapasztalatainknak és tudásunknak leginkább megfelelő módon.
Ezt támasztja alá a tanulmány is: a tanulási sebességben leginkább a nyelvek esetében tapasztaltak szembetűnő különbségeket, amelyek több magolást vagy memorizálást igényelnek.
Mindez hasznos lehet a tudás átadásának és az oktatási kurzusok kialakításának legjobb módjainak kitalálásában. Számos tényező befolyásolhatja a tanulási képességeinket, beleértve azt is, hogy hogyan alkalmazkodunk a hibáinkhoz.
A legújabb tanulmány mögött álló kutatók tehát azt hangsúlyozzák, hogy mindannyian képesek vagyunk gyorsan és hatékonyan tanulni.