A külügyminiszter, aki köszöntésével majdnem orron vágta a brit királyt

Joachim von Ribbentrop

Joachim von Ribbentrop, a német Harmadik Birodalom külügyminisztere, akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum nyomán híresült el, százharminc éve, 1893. április 30-án született.

Német borokkal kereskedett

A Duisburghoz közeli Weselben látta meg a napvilágot egy középosztálybeli család középső gyermekeként, erőszakos természetű apja hivatásos katona volt. Édesanyja 1902-ben bekövetkezett halála után az akkor még német megszállás alatt álló elzászi Metzbe költöztek, ahol a fiatal Joachim kiválóan megtanult franciául, emellett remekül hegedült és jó atléta volt, de az iskolában rosszul teljesített.

Joachim von Ribbentrop apja 1908-ban otthagyta a katonaságot és a svájci Arosában telepedtek le, a gyerekeket svájci és angol magántanárok oktatták.

Ribbentrop egyik testvérével 1910-ben Kanadába ment, ahol anyai örökségüket felhasználva német borokkal kereskedtek. Sportemberként is jeleskedett, hokizott, és sokat forgolódott az előkelő társaságban. Az első világháború kitörésekor a brit domínium Kanadából a semleges Egyesült Államokon keresztül tért haza, hogy a hadseregben harcolhasson.

Hitler és külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop Forrás: Bundesarchiv

A keleti fronton a lovasságnál szolgált, bátorságáért Vaskereszttel tüntették ki és főhadnaggyá léptették elő, majd sebesülése után az isztambuli katonai misszióra helyezték át.

Joachim von Ribbentrop az összeomlás után Németországban italokkal kereskedett, s 1920-ban elvette a gazdag pezsgőgyáros Otto Henkell lányát. A családi üzletbe ugyan nem került be, de kiváló kapcsolatokat épített ki, és néhány év múlva saját céget alapított, elérve az áhított anyagi függetlenséget.

A Führer is megbízott benne

Joachim von Ribbentrop villájában, ahol a falakat francia impresszionisták képei és értékes faliszőnyegek díszítették, egymást érték a fogadások, a legbefolyásosabb berlini személyiségek adták egymásnak a kilincset. Az arisztokráciát csodáló Ribbentrop 1925-ben rábeszélte egyik távoli, nemességgel rendelkező rokonát, hogy fogadja örökbe, így neve elé biggyeszthette az áhított von előtagot.

De sem az így szerzett titulus, sem ismerőseinek ajánlása nem nyitotta meg előtte az utat az exkluzív Union Club tagjai közé, ami módfelett bántotta.

A rövid ideig a kancellári posztot betöltő Franz von Papen révén ismerkedett meg 1932-ben Adolf Hitlerrel, akinek teljesen a hatása alá került, és a Führer is megbízott benne. Ribbentrop nem sokkal azután, hogy belépett a náci pártba, megkapta az SS-ezredesi rangot, magára haragítva a „régi gárdát", Göring például csak „a kis pezsgőkereskedőként" emlegette. Hitler 1933. január 30-i hatalomra kerülése után kormányzati tisztséget nem kapott, de a Führer külpolitikai tanácsadója lett.

Johann Ludwig Schwerin von Krosigk gróf (a képen középen fekete egyenruhában) aki Joachim von Ribbentropot (a képen alul középen) váltotta a birodalmi külügyminiszteri tisztségben Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Ő érte el a britekkel a flottaegyezmény aláírását, így a németek megkezdhették a tengeri újrafegyverkezést, és ő hozta tető alá Japánnal az Antikomintern paktumot.

Joachim von Ribbentrop-ot 1936-ban londoni nagykövetté nevezték ki, fő feladata a német-brit közeledés előmozdítása volt. Ezen a téren nem sok sikert tudott felmutatni, az eleve irreális cél eléréséhez nem vitte közelebb gőgös, durva stílusa, a legenda szerint már megbízólevele átadásakor náci köszöntésével majdnem orron vágta VI. György királyt. Mire elhagyta állomáshelyét, meggyűlölte az angolokat, akik az incidensre utalva gúnyosan csak Brickendrop nagykövetként emlegették.

Politikai befolyása gyorsan csökkent

Hitler a háborús terveit kritizáló Konstantin von Neurath helyére 1938 februárjában Ribbentropot nevezte ki külügyminiszternek. Új pozíciójában oroszlánrésze volt a Csehszlovákia végzetét megpecsételő müncheni egyezmény létrejöttében, majd 1939. május 22-én ő írta alá Olaszországgal az úgynevezett Acélpaktumot, amely háború esetére a két ország katonai szövetségét rögzítette.

Legnagyobb diplomáciai sikere az 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszterrel Moszkvában aláírt német-szovjet megnemtámadási szerződés tető alá hozatala volt.

Az egész világot megdöbbentő, titokban kidolgozott Molotov-Ribbentrop-paktumnak titkos záradéka is volt, amelynek sokáig még a létét is tagadták. A két nagyhatalom ebben érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát, a második világháború néhány nappal későbbi kitörése után a területi osztozkodás pontosan e forgatókönyv alapján zajlott le.

A Molotov-Ribbentrop paktum német nyelvű példánya, a két külügyminiszter aláírásával Forrás: Wikimedia Commons

A háború alatt Joachim von Ribbentrop politikai befolyása gyorsan csökkent. 1940. szeptember 27-én még aláírta Olaszországgal és Japánnal a háromhatalmi szerződést, amely kölcsönös segítségnyújtást írt elő az Egyesült Államokkal szemben, de ezt követően a Führer számára a diplomácia már egyáltalán nem számított fontosnak.

A kegyelemdöfést az adta meg számára, hogy a Hitler elleni 1944-es merényletbe a külügyminisztérium több vezető tisztségviselője is belekeveredett,

a kegyvesztetté vált Ribbentrop nevét Hitler politikai végrendeletében meg sem említette.

Elsőként lépett a bitófa alá a háború után

Joachim von Ribbentrop Hamburgban tartóztatták le a Harmadik Birodalom összeomlása után, a nürnbergi perben a vádlottak padjára ültették. Ribbentrop tagadta, hogy tudott volna a zsidóság végső megsemmisítéséről, a koncentrációs táborokról, azt állította, a háború elkerüléséért, a britekkel és franciákkal való együttműködésért dolgozott. Védekezésének nem adtak hitelt, béke elleni bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények vádjában bűnösnek találták és kötél általi halálra ítélték.

Joachim von Ribbentrop Forrás: O.Ang./Bundesarchive

Joachim von Ribbentrop-ot kilenc társával együtt 1946. október 16-án végezték ki, az elsőként bitófa alá lépő Ribbentrop nem mutatott megbánást.

Utolsó szavai ezek voltak: „Isten óvja meg Németországot! Az utolsó kívánságom, hogy Németország egységes legyen, és a béke érdekében Kelet és Nyugat értse meg egymást. Békét kívánok a világnak!"

Joachim von Ribbentrop holttestét elégették, hamvait pedig az Isar folyóba szórták.

(MTVA Sajtóarchívum)