„Meghökkentő, fordulatokkal teli utazáson vagyunk túl." – nyilatkozta Palatitz Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezetője. „Az angolai út mindkét célja megvalósult, sikerült 40 kék vércsét megjelölni GPS jeladóval és a velünk tartó fotós és filmes stáb egyedülálló felvételeket készített a világ legnagyobb ragadozómadár-gyülekezőhelyén.
A jeladózás során technikai problémák léptek fel. Először ellopták azt a hálórendszerünk egyik leglényegesebb elemét, egy 100 méteres kötelet, ami nélkül nem tudtunk volna elég madarat befogni és meggyűrűzni. Szaladtunk a helyi rendőrségre, a rendőrök pedig a falu véneihez. Pár óra telt el, már éppen kezdtünk volna kétségbe esni, amikor is a semmiből ismét a fa alatt termett a kötelünk és dolgozhattunk tovább. A rejtélyes esetet vezetőnk magyarázta el este: amikor a falufőnök megtudta mi történt, szétküldte hírnökeit és kilátásba helyezte, hogy ha azonnal nem teszi jóvá a bűnét a tettes, akkor bizony átkot küld rá. Angolában a tradicionális hatalomgyakorlás a mai napig érvényben van. A Soba (falufőnök) szava szent, mindenki tisztában van vele, hogy ősi hatalommal rendelkeznek. Senki nem merészelne ellenszegülni, ez mentette meg a mi kutatásunkat is. Másodszor a saját ügyetlenségünk miatt jártuk meg. Elszakadt a kötelünk, amivel a GPS jeladók adatait letöltő antennát húztuk fel egy fára. Megsérült az antennát irányító PDA, és a sötét képernyőn semmit sem lehetett látni. Az adatok sem jöttek, egy-két napig úgy tűnt, hiába fogtunk be annyi kék vércsét. De a szerencse most is mellettünk állt, másodszor is leesett a PDA és ugyan a képernyő egyes részei a mai napig nem működnek rendesen, újra lehetett használni a főbb funkciókat.
Számos oltással, és malária-fertőzést megelőző tablettákkal készültünk az útra. Ennek ellenére a helyi „flóra" már a kezdetektől komoly támadást intézett az emésztőrendszerünk ellen. Vezetőnk, akinek nem volt hastífusz elleni oltása, el is kapta, és orvosi kezelésre szorult. A magyar stáb szerencsére megúszta, talán köszönhetően a remek hazai kisüstinek, amit magunkkal vittünk.
Az eredmények azonban minden viszontagságot megértek! A befogott kék vércsék mérlegelésénél kiderült, hogy a tavaszi vonulásra 30% extra tartalékkal készülnek a madarak – és mindezt a rajzó termeszekből merítik. A jeladózás első tapasztalata szerint nem csak a gyülekezőhely közvetlen közelében vadásznak és nem is minden nap alszanak ugyanazon a helyen! Éjjellátóinkkal megfigyeltük, hogy a kék vércsék képesek az emberi szem számára teljes sötétségben is vadászni a levegőben.
Sajnos továbbra is komoly méreteket ölt a két fő veszélyforrás: a kék vércsék vadászata és a fakivágás, erre kell összpontosítani a jövőbeni erőfeszítéseket.
A munka persze nem ért véget a hazaérkezéssel. A magunkkal hozott felvételeket arra fogjuk használni, hogy anyagi támogatást szerezzünk egy természetvédelmi program számára. Első lépésben mindenki számára meg kell mutatnunk a csodát, ami idáig még a szakemberek elől is rejtve maradt. Filmes partnereket és bemutatóhelyet kell találnunk, hogy a 360 fokban átélhető térélményű film, amit a stáb leforgatott, minél több emberhez eljuthasson. Bízunk benne, hogy ez sikerülni fog, mert eddig is magyar céges és külföldi támogatók segítségével haladtunk előre ezen a kalandos ösvényen.
A „Magyar- angolai együttműködés a kék vércse európai állományának fenntartható védelme érdekében" elnevezésű projekt támogatója a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Magyarország Nagykövetsége, Luanda.
A kék vércse
A kék vércse Magyarország és az Európai Unió kiemelt védelem alatt álló ragadozómadár-faja. Különlegessége, hogy egész évben keresi fajtársai közelségét, a Pannon pusztákon akár 100 párt is elérő telepeken költ. Telelőterülete az Okawango vízgyűjtőjében van, ahol októbertől áprilisig tartózkodik. Nappal termeszekre és más mezőgazdasági kártevőkre vadászik, éjjel kisebb facsoportokba gyülekezik, ahol hatalmas, több százezres tömegben éjszakázik. Műholdas nyomkövetők adatait követve magyar kutatók 2019-ben tárták fel a tudomány számára ezt az egyedülálló jelenséget. A nemzetközi figyelem azonnal ráirányult a fajra és az angolai kormányzat szintén jelezte együttműködési szándékát.
A kék vércsék március során készülnek fel az észak felé tartó, 8500 kilométeres vonulásukra. Kritikus ez a periódus a faj túlélése szempontjából, mert az út során megállás nélkül repülik át az esőedőt, majd kisebb pihenő utána a Szaharát és a Földközi-tengert. Az angolai gyülekezőhelyeken ezért kellő zsírtartalékot kell felhalmozniuk, illetve úgy kell összehangolniuk az indulásukat, hogy elkerüljék a trópusi viharzónákat.
Egyelőre nem ismert a kék vércsék összes angolai éjszákóhelye, de a 2019-ben fellelt angolai gyülekező önmagában több madarat számlál, mint amekkorára eddig a világállományt becsülték. A gyülekezés jelensége önmagában fantasztikus természeti csoda, jelentős nemzetközi turisztikai potenciállal, de egyben nagyon sebezhetővé teszi a madarakat.
A helyi égetéses mezőgazdaság, a fakivágás közvetett és közvetlen veszélyforrásokat rejt, és a családok vadásszák, eszik és kereskednek is a kék vércsékkel.
Magyarország és Angola komplex kutatási-természetvédelmi együttműködést kezdeményezett, melynek keretében magyar kutatók érkeztek Angolába, hogy közösen kialakítsák azt a természetvédelmi akciótervet, mely garantálja a faj hosszú távú védelmét a telelőterületen. A National Geographic Magazin megbízásából képriport készült a válallkozásról. A stáb tagjai célul tűzték ki továbbá egy 360 fokos rövidfilmben mutatni meg az egyedülálló jelenséget.
További információ: www.falcoproject.eu
(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/)