Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Míg köztudomású, hogy a kígyók csúsznak, ugranak és még siklanak is, sose láttak még kígyót cigánykereket hányni korábban. De egy új tanulmány megmutatja, hogy amikor riadt, a Pseudorabdion longiceps testének tekercseit hurokba dobja, keresztülkatapultálva magát a levegőn mielőtt előre gördül.
Bár voltak korábban anekdoták a faj szokatlan viselkedéséről, ez a dolgozat az első, ami tudományosan dokumentálta.
Dr. Evan Seng Huat Quah, a Biotropica magazinban publikált tanulmány vezető szerzője azt mondja, hogy megfigyelte ezt a viselkedést egyszer korábban, de nem volt felszerelése hogy rögzítse.
Amikor ráakadtak a tanulmányban kiemelt kígyóra, más fajoknál folytattak herpetológiai vizsgálatokat. Így a kamerával sikerült rögzíteni a cigenykerekező kígyót.
Dr. Ian Brennan a Múzeum hüllőszakértője azt mondja, hogy nagyon meglepő ez a viselkedés és a legkülönösebb, hogy ismétlődik.
Ez nem csak egy egyszeri mozdulat, hogy elriasszon egy ragadozót, amit egy csomó különböző állat csinál, hanem egy szándékos mozdulat, hogy eldobja magát egy fenyegetés elől.
Hogy csinálja a kígyó a cigánykereket?
Mivel nincsenek végtagjai, másként csinálja, mint az ember.
A kígyó testét S-alakba hajlítja testét, mielőtt farkát használva elindítja magát a földről. A levegőben, teste előre hurkolódik/fordul amint a feje érinti a talajt. A farok akkor a fej fölé jön ahogy a kígyó előre gördül testén. Ez a ciklus aztán ismétlődik, hogy a kígyót mozgásban tartsa.
Van néhány hasonló viselkedés más állatoknál, de nagyon ehhez hasonló nincs. Pl. Vannak lábtalan gekkók, a pygopodok, akik testüket szinusz hullámba dobják és hosszú farkukat használják, hogy a földről elszökkenjenek, ami egy kicsit hasonló ahogy ezek a kígyók cigánykerekeznek.
Vannak kis ugró viperák is, amik farkukat használják, hogy a földről elszökkenjenek.
Bár a cigánykerekezés nem tűnhet a legpraktikusabb mozgás módnak, hatékony. A 25 cm hosszú kígyó képes testének hatszorosát (1.5 méter) megtenni 5 másodperc alatt, lehetővé téve, hogy elrohanjon a potenciális fenyegetések elől.
Úgy vélik, hogy ez minimalizálja a szagmennyiséget is, amit a földön hátra hagy, nehezebbé téve az üldözőnek, hogy kövesse.
A cigánykerékből adódó sebességrobbanás sok energiát használ. Mivel a folyamat az izmok összehúzódását használja a kígyó egész testén át, ezt nem lehet örökké fenntartani.
Úgy tűnik, a cigánykerekezés nagyon igénybe veszi az anyagcseréjét a kígyóknak, mivel nem képesek fenntartani ezt a viselkedést ismétlődően vagy hosszú távolságon. Ez egy védelmi mechanizmus, amit csak extrém kényszer hatására alkalmaznak.
Hogy ezt csökkentse, a törpe nádkígyó kihasználja a lejtőket, hogy segítsen gördülni. Ez gyorsabb kezdést ad, valamint hosszabb ideig fenntartja a cigánykereket.
A legtöbb más állat, akik gördülnek szintén használják a dombokat, bár ők a gravitációt szokták hagyni dolgozni, nem pedig hozzáadnak erőfeszítést, mint a kígyó. Az állatokról ideértve a tobzoskákat, kavics varangyokat és kerék pókokat szintén közismert, hogy a fenyegetések elől úgy menekülnek el, hogy legördülnek a lejtőkön.
Mik azok a nádkígyók?
Valószínűleg azért nem volt eddig tudományosan dokumentálva ezviselkedése a kígyóknak, mert keveset tudunk róluk. Bár élőhelyeiken gyakoriak, méretük és életmódjuk miatt nem mindig láthatóak.
'A nádkígyók félig földtúró, rejtőzködő és általában éjszakai állatok. Rendszerint a levélalomban vagy fatönkök, homok, és sziklák alatt rejtőznek, ami nehézzé teszi az észlelésüket.
Mivel nezéz megtalálni őket, bár sok különböző nádkígyó van viszonylag alultanulmányozottak. A nádkígyók más állatok prédái, beleértve a varánuszféléket, madarakat és még más kígyókat is.
Nagyon valószínű, hogy a területen élő emberek látták ezt a viselkedést ezelőtt, de az információ nem szivárgott át a tudományos közösséghez.
Ian azt mondja, hogy a helyi közösségek vagy bennszülött emberek sok dolgot tudnak a helyi flórájukról és faunájukról, de ezt nem mindig értékelik tudományosan, am azt jelenti, hogy egy csomó viselkedés lehet, amiről még nem írtak, és ez izgalmas.
Jelenleg nincs más kígyófaj, amit formálisan dokumentáltak, hogy a cigánykerekezést használja védekező mechanizmusként, de lehet hogy elterjedtebb a törpe nádkígyó rokonai közt. Vannak anekdotikus jelentések arról, hogy más fajok használják ezt a viselkedést, ideértve az ugyanebbe a nemzettségbe tartozó Pseudorabdion albonuchalist.
Az alábbi videón egy kavicsvarangy (Oreophrynella niger) gurul le a szikláról:
(Forrás: Natural History Museum: https://www.nhm.ac.uk/)
