A kutatásról, illetve a Tienven-2 küldetésének céljáról Csang Zsung-csiao, a kínai bolygókutatás, egyben a szóban forgó misszió vezető mérnöke számolt be a helyi médiának hétfőn a kelet-kínai Anhuj tartomány Hofej városában. Április 24-e az Űr Napja Kínában.
Amennyiben a feladatot sikerül végrehajtani a 2016HO3 kódnevű kisbolygón, a bolygóközi térben ezek lesznek az első, Kína által gyűjtött minták"
- jelentette ki Csang. Mint mondta, a szonda először körözni fog az aszteroida körül, mielőtt leszáll a felszínére.
Ezt követően a Tienven-2 elindul a Mars és a Jupiter közötti belső aszteroidaöv világába, hogy felfedezzen egy üstököst - tájékoztatott a kínai űrkutató. A 2016HO3-ös kisbolygóról annyit tudni, hogy átmérője nem nagyobb 100 méternél és a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóppal fedezték fel 2016-ban. Az aszteroida elliptikus pályán kering a Nap körül, időnként megközelíti a Földet és "mintegy műholdként" kering körülötte is - közölte korábban a NASA.
A NASA OSIRIS-Rex űrhajója 2021-ben már sikerrel hajtott végre leszállást egy aszteroidán, a Földtől mintegy 320 millió kilométerre lévő, felhőkarcoló-méretű Bennun. Japán űreszköz 2019-ben egy 250 millió kilométerre keringő bolygón landolt sikeresen.
A Tienven-2 elődje, a Tienven-1 elnevezésű legénység nélküli űrszonda 2021-ben szállt le először a Marson, ahonnan fotókat és videókat is küldött. Ezzel Kína a második nemzetté vált, amelynek űrhajója sikeresen landolt a vörös bolygón.
(MTI/Hszinhua/Reuters)