Jay Stephens, a MU Research Reactor (MURR) Archaeometry Lab posztdoktori munkatársa szerint a Dél-Afrikában és a közép-afrikai Copperbelt régióban élő emberek szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint korábban gondolták.
Az elmúlt 20-30 évben a legtöbb régész globálisan fogalmazta meg Dél-Afrika régészeti emlékeit, és elsősorban az Indiai-óceán felől érkező importtal való kapcsolatára összpontosított
– mondta a szakember a HeritageDaily online tudományos portálnak. – De fontos felismerni azokat az egymással összefüggő kapcsolatokat is, amelyek a Dél-Afrikában élő számos népcsoport között léteztek.
Hozzátette: az adatok azt mutatják, hogy az e csoportok közötti interakció nemcsak az áruk mozgását, hanem az információáramlást és a cserével járó technológiai gyakorlatok megosztását is magában foglalta.
A négyszögletes, halszálkás és kifli alakú rézrudak eredete évek óta vita tárgyát képezi a tudósok között.
Néhány szakember azt állította, hogy csak a Copperbelt (magyarul rézöv) régióból kitermelt rézércből készülhettek, míg mások szerint a zimbabwei Magondi-övből származnak. Jay Stephens most bizonyította, hogy mindkét elmélet igaz.
Most már kézzelfogható kapcsolatok állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy rekonstruáljuk az összekapcsolódást a régészeti feljegyzések különböző időpontjaiban
– mutatott rá. – Az összekapcsolhatóság hatalmas múltra tekint vissza az egész régióban a ma Zambia, Zimbabwe és a Kongói Demokratikus Köztársaság néven ismert területeken.
Ez magában foglalja a mai Ingombe Ilede, Harare és az észak-zimbabwei Musengezi hagyományokhoz tartozó embereket is a Krisztus utáni 14. és a Krisztus utáni18. század között.
A kutatók 33 rézöntvényből vett kis mintákat elemeztek, amiket gondosan válogattak ki a zimbabwei Hararéban található Embertudományi Múzeum (Human Sciences Museum) és a zambiai Livingstone Múzeum régészeti gyűjteményeiből.
A 33 minta mindegyikéből kevesebb mint egy grammot oldottak fel specifikus savakkal, így kémiai ionok folyékony keveréke maradt vissza.
Ezután elvégezték a minták elemzését, hogy meghatározzák az ólomizotópokat és más kémiai elemeket.
Stephens elárulta, hogy az általuk gyűjtött adatok egyike az egyetlen ma még létező kézzelfogható kapcsolat, amely ma is fennáll a gyarmatosítás előtti afrikai bányákkal.
Sajnos a nagy külszíni bányák sok régészeti lelőhelyet és tágabb értelemben vett kulturális tájat elpusztítottak e geológiai lelőhelyek körül
– hangsúlyozta a tudós. – Ez kihívássá teszi a bányákhoz kapcsolódó történelem rekonstruálását.
Hozzáfűzte: mindez aggasztó fejlemény, különösen a globálisan egyre növekvő számú elektromos járművek növekvő népszerűsége miatt, amelyek olyan ásványi anyagokat használnak, mint az itt található réz és kobalt.