Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Pár éve jelent meg egy nemzetközi tanulmány, amely az állatkertek hasznosságát hivatott igazolni. Az állatkertek és akváriumok látogatóinak biodiverzitással kapcsolatos globális tudásának felmérése című munka az Állatkertek és akváriumok világszövetsége (WAZA) kiadásában jelent meg, és mindjárt nagy médiafigyelmet váltott ki.
A tanulmányban azt állítják, hogy „az állatkertek és az akváriumok valóban megismertetik a nagyközönséget az állatfajok és élőhelyeik közötti érzékeny egyensúllyal".
A világ több mint 30 állatkertjének és akváriumának több mint 6000 látogatója vett részt ebben a korszakalkotó tanulmányban. A résztvevők a látogatásuk előtt és után is kitöltöttek egy kérdőívet, amely felmérte a biológiai sokféleségről alkotott ismereteiket és azt, hogy szerintük miként lehet megóvni ezt a sokféleséget. A tanulmány azt találta, hogy a látogatás után növekedett a válaszadók tudása (69,8 százalékról 75,1 százalékra), ami demonstrálja az állatkerteknek a biodiverzitással kapcsolatos tudásra kifejtett bizonyos mértékű pozitív hatását.
A tanulmány „bizonyítékai" azonban meglehetősen vegyesek, állítja Marc Bekoff, a boulderi Coloradói Egyetem korábbi ökológia és evolúciós biológia professzora, az Etológusok az állatokkal való etikus bánásmódért szervezet társalapítója (Jane Goodallal).
Sok ember belekapaszkodhat az eredményekbe, és ezt mondhatja: „Lám, nekünk volt igazunk és az állatkertek bírálói tévedtek, az állatkertek oktatják az embereket".
Nagyon fontos azonban, hogy körültekintéssel kezeljük ezt a tanulmányt, mivel túl egyszerű lenne azt állítani, hogy az adatok alapján kimondható a végső szó az állatkertek hasznosságáról, írta Bekoff. Az adatokban nagy az ingadozás, és pusztán az, hogy az előtte és az utána százalékok szignifikánsan különböznek, még nem jelenti azt, hogy ezek egyértelműen alátámasztanák az állatok fogságban tartásának előnyeit.
Amit az emberek tanultak, nagyon korlátozott a tekintetben, hogy az új tudásnak mennyi a gyakorlati haszna. „Nekem semmi kifogásom a csak a tudásért szerzett tudás ellen, és örülök, hogy néhány ember úgy érzi, megtanulta, hogy a »biológiai sokféleség biológiai jelenségekhez kapcsolódik«. Azonban egyáltalán nem győz meg arról, hogy az állatkertek valóban sok mindent tesznek azzal, hogy a biológiai sokféleségről és talán néhány ketrecbe zárt állat életéről bővítik a tudást anélkül, hogy a biodiverzitás megóvásának szükségességéről tanulnának az emberek" - írta Bekoff.
Sokkal pozitívabb véleménnyel van az állatkertekről David Phalen, a Sydney-i Egyetem munkatársa, aki az állatkertek pragmatikus szakértőjének számít. Az állatorvosi tudományok professzora elismeri, hogy az állatkertek soha nem fogják megismételni a vad élőhelyeket, és tanulmányokat tett közzé, amelyek szerint a fogságban tartott gepárdoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki ízületi gyulladás.
De hozzáteszi: "Amikor egyre több ország urbanizálódik, az állatkertek révén az emberek jobban tudatában vannak a tágabb környezetnek. Lehet, hogy nézik David Attenborough-t, de ez nem hasonlítható össze azzal, ha valóban közelről látnak egy tigrist".
Ennek az élménynek a hatása ösztönözheti az állatok jóléte és más dolgok iránti lelkesedést, például a pálmaolajat tartalmazó termékek bojkottálása, amelyek elpusztítják az olyan állatok élőhelyét, mint az orángutánok.
Sok állatkert a nyereség egy részét a természetvédelemre fordítja. Az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége arra ösztönzi tagjait, hogy a működési kiadások 10%-át természetvédelmi projektekre fordítsák. Több faj valószínűleg már kihalt volna az állatkertek közreműködése nélkül.
Az állatkertek 21. századbeli létjogosultságának megítélése tehát nem egyértelmű, és valószínűleg még sokat fognak vitatkozni róla a szakemberek és a laikusok egyaránt.
