Elveszett korona, kivégzés és oroszlánok a ceremónián

IV. György koronázási bankettje

Az ünnepélyes körmenettől a fennkölt szertartásokig, a brit koronázásokat a pompa és a körültekintő szervezés jellemzi. Mégis, az aprólékosan megtervezett események ellenére is megestek olyan abszurd és vidám pillanatok, amelyek még a legsztoikusabb uralkodókat és alattvalóikat is mosolyra késztették. Az uralkodó koronázása több mint ezer éve számít fontos mérföldkőnek Nagy-Britanniában, így érthető, hogy ez idő alatt már rengeteg koronázás történt az országban. De nem mindegyik volt sikeres.

Több mint 950 éve a westminsteri apátságban tartják a koronázásokat

Amikor Hitvalló Eduárd, az utolsó előtti angolszász király 1050-ben megépíttette a westminsteri apátságot, valószínűleg nem tudta, hogy ez lesz az összes jövőbeli brit koronázás helyszíne. Angliában akkoriban a tényleges hatalom az oligarchák kezében összpontosult, így a szentéletű Eduárd leginkább csak a keresztény vallás gyakorlásának szentelte életét és bőkezűen támogatta az egyházat. Minden idegszálával az apátság megépíttetésére összpontosított, miközben saját életét féltette.

Már súlyosan beteg volt, amikor egyik utolsó tetteként 1065. december 28-án felszentelte a westminsteri apátságot.

Néhány nappal később meghalt, és 1161-es szentté avatása után itt temették el.

Az apátság éjszaka Forrás: Flickr / Cernavoda

Gyermektelen házassága miatt utódja sógora, Harold Godwinson lett, akit valószínűleg már az apátságban koronáztak meg, bár nincsenek olyan feljegyzések, amelyek ezt megerősítenék.

Az uralkodó mindössze tíz hónapig ült a trónon, mert a hastingsi csatában életét vesztette; vele együtt halt ki a régi angolszász királyi ház.

Legyőzője, I. Vilmos vagy más néven Hódító Vilmos valószínűleg azért választotta a koronázása helyszínéül a westminsteri apátságot, hogy legitimálja uralmát a brit közvélemény előtt. Mindössze két hónappal a hastingsi csatában aratott győzelem után, 1066 karácsonyán itt koronázták Anglia királyává.

Csak három brit uralkodót nem koronáztak meg

Az első feljegyzett koronázás óta eltelt 950 év alatt mindössze három uralkodó volt, akit nem koronáztak meg.

Az első az 1470-ben született V. Eduárd York hercege volt, akit gyakran Eduárd Plantagenet néven emlegettek. A Rózsák Háborúja néven emlegetett időszakban élt, amikor hosszú és véres polgárháború zajlott a yorki (jelképe a fehér rózsa) és a lancasteri (jelképe a vörös rózsa) ház között az angol trónért.

IV. Eduárd angol király és Woodville Erzsébet legidősebb fia 1483-ban, apja halála után lett névleg Anglia királya, ám nagybátyja, III. Richárd hamarosan elorozta tőle a trónt.

V. Eduárd és Richard rejtélyesen eltűnt a Towerben Forrás: Wikimedia Commons

A mindössze 14 éves Eduárdot a Towerbe zárták az öccsével, Richárddal együtt. A hercegek egy év múlva azonban rejtélyes módon eltűntek; feltehetően nagybátyjuk gyilkoltatta meg őket, ám a pontos események nem teljesen ismertek.

A fiú halála véget vetett a York-ház uralkodásának, ami viszont előkészítette az utat a Tudor-ház előtt.

A második meg nem koronázott uralkodó Lady Jane Grey volt, aki unokatestvérétől, VI. Eduárdtól örökölte a trónt, és aki végrendeletében őt nevezte meg törvényes örököseként. A fiatal nő eredetileg azért érkezett a londoni Towerbe, hogy felkészüljön a koronázására, ám Eduárd nővére, Mária foglyaként találta magát.

Paul Delaroche festménye Jane Grey kivégzéséről Forrás: Wikimedia Commons

Lady Jane Grey mindössze kilenc napig uralkodott: hat hónappal az érkezése után hazaárulás vádjával kivégezték.

A harmadik, koronázás nélkül uralkodó VIII. Eduárd volt, az egyetlen brit uralkodó, aki önként mondott le a trónról 1936-ban. Az uralkodása alig egy évig tartott, mivel szerelmes lett egy amerikai nőbe: Wallis Simpson korábban azonban már két házasságot is felbontott, ami ellenkezett a szigorú, brit vallási konvenciókkal.

A trónról lemondott VIII. Eduárd Hitlernél tett baráti látogatást Forrás: Bundesarchiv/Pahl, Georg

Eduárd lemondott és helyette testvére, VI. György lépett a trónra.

A korábbi uralkodó és Wallis Simpson együtt maradtak, és felvették a „Windsor hercege és hercegnője" címet, ám a brit királyi családban feszült légkör alakult ki velük szemben, és hosszú ideig kizárták őket a hivatalos királyi eseményekből.

Koronázás az elveszett koronával

A középkori Angliában egyszer elveszítették a koronázáshoz szükséges koronát. III. Henrik mindössze kilencévesen került trónra, amikor egy polgárháború sújtotta országot örökölt édesapjától, János angol királytól, akit gyakran Földnélküli Jánosként emlegetnek a történelmi dokumentumok, hiszen uralkodása során elvesztette Normandiát. Halála után a főurak nagy része a fiára, III. Henrikre esküdött fel, ám országának felét a lázadók birtokolták, számos birtokát pedig a franciák szállták meg.

Péter király hűbérül adja az országot III. Henrik császárnak (Képes krónika) Forrás: Wikimedia Commons/Kálti Márk - Chronicon Pictum

A kisfiú Henriket lovaggá ütötték, majd 1216. október 28-án koronázták Anglia királyává a gloucesteri katedrálisban.

A ceremóniát Guala Bicchieri pápai legátus felügyelte. A koronázás azonban nem a tervek szerint zajlott. A korona ugyanis eltűnt. A történészek és a legendák szerint a koronát ellopták és a tolvaj elrejtette valahol, ám az esetet a mai napig rejtély övezi. Az egyik elmélet arra utal, hogy királyi korona a háború során veszett el János király többi holmijával együtt, ami valószínűleg elsüllyedt egy mocsárban.

Egy másik izgalmas ceremónia: IV. György koronázási bankettje Forrás: World History

Egy másik teória azt állítja, hogy a korona megérkezett a koronázási ceremónia előtt Angliába, de miután a letették a templomban, egyszerűen eltűnt. A leggyakoribb elméletek közé tartozik az is, hogy a Temze folyóba dobták vagy elrejtették, majd később megolvasztották vagy szétszerelték, hogy az értékes drágaköveket kiszedjék belőle.

A leghíresebb brit uralkodói jelvény, St. Eduárd koronája Forrás: Wikipedia

Az ifjú uralkodót végül Worcester és Exeter püspökei kenték fel (Canterbury és York érsekének távollétében) és Peter des Roches winchesteri püspök helyezte fejére édesanyja aranykoszorúját, ami a koronát helyettesítette.

A következő évszázadokban több új korona készült, de az eredeti elvesztésének körülményei máig rejtélyesek, ami a brit történelem egyik legnagyobb titkaként él tovább.

Állatok a koronázáson

Az 1377-es koronázás az angol történelem egyik legfurcsább és legemlékezetesebb koronázási eseménye volt, miután olyan különleges „résztvevők" voltak jelen, mint egy elefánt, egy fenevad és egy oroszlán. Az angol királyok hagyományosan ugyanis fontos szimbólumokat használtak a hatalmuk és a királyi méltóságuk kifejezésére.

II. Richárd 16. századi ábrázolása Forrás: Wikimedia Commons

II. Richárd angol király olyan állatokat választott, amelyeknek különleges jelentőséget tulajdonított.

• Elefánt: a hatalom és az erő szimbólumaként egy gazdagon díszített elefántot vezettek be a ceremóniára, amely hátára egy toronyszerű felépítményt erősítettek, amibe egy hatalmas aranykoronát helyeztek el.
• Fenevad: egy szimbolikus lényt is bevezettek a koronázási szertartás alatt egy speciális szerkezeten, ami az uralkodó isteni mivoltát szimbolizálta; arról azonban nincs pontos információ, hogy ez milyen állat lehetett.
• Oroszlán: miután az oroszlán az erőt, a bátorságot és a nemességet jelképezte, a koronázási ceremónia alatt bevezettek egy oroszlánt is, amelynek díszes selyemkendőkkel és aranyozott díszekkel ékesítették a hátát.

A koronázás első közvetítései a rádióban, televízióban

Az első brit koronázási szertartás, amelyet a rádió közvetített, VI. György brit király, II. Erzsébet édesapjának koronázása volt, amire 1937. május 12-én került sor a westminsteri apátságban.

Az, hogy a koronázási szertartást a rádió is közvetítse, újító gondolatnak számított és arra szolgált, hogy minél több ember vehessen részt az eseményen, még akkor is, ha nem tud személyesen jelen lenni.

VI. György király Forrás: Wkimedia Commons /

A rádió lehetővé tette mindenki számára, hogy otthona kényelméből élvezhesse az eseményt és részese lehessen a királyi koronázás hangulatának és ünnepélyességének. A BBC rádió révén milliók hallgathatták a szertartást az otthonaikból, ami rendkívül népszerűnek bizonyult, mert nagy hallgatottságot és érdeklődést váltott ki.

Mindez előrevetítette a televíziós közvetítések fontosságát az elkövetkező évtizedekben.

II. Erzsébet királynő koronázási ceremóniáját a BBC televíziós csatorna teljes egészében, élőben sugározta. Ez volt az első nagy világesemény, amelyet élőben közvetítettek, a koronázást világszerte láthatták az új technológiáknak köszönhetően.

II. Erzsébet koronázási portréja Forrás: Wikimedia Commons

II. Erzsébet koronázása 1953. június 2-án történt a westminsteri apátságban és az egész világ izgatottan várta az eseményt. Érdekesség, hogy a tesztadás sikere inspirálta az Eurovíziós Hálózat megszületését, ami végül az Eurovíziós Dalfesztivál létrehozásához vezetett.

A televíziós közvetítés jelentős mérföldkőnek számított a média történetében, ami megváltoztatta az emberek koronázási ceremóniákhoz való viszonyát. A televízió hamarosan a királyi koronázások közvetítésének fő médiumává vált, így III. Károly brit király koronázási ceremóniáját is világszerte figyelemmel kísérhetjük.