Ezért érdemes lehetőség szerint elkerülni az ingázást

Kevesen élvezik igazán az ingázást

Az elmúlt évben egyre több vállalat kérte arra az alkalmazottait, hogy teljes vagy részmunkaidőben térjenek vissza az irodába a járvány miatt elrendelt távmunka után. Bár a szakemberek szerint mindenképpen jó dolog, ha a kollégákkal kommunikálunk, az ingázás mégis negatív hatással lehet az egészségünkre attól függően, hogy mennyi ideig tart.

A hosszadalmas munkába járás túlsúllyal és alvásproblémákkal járhat együtt egy új kutatás szerint. Az új tanulmányhoz a szakemberek a svéd longitudinális egészségügyi felmérésből szereztek adatokat, a 2012 és 2018 között végzett adatok felhasználásával. Körülbelül 13 ezer, 16 és 64 év közötti résztvevő válaszait vizsgálták meg számos témakörben, beleértve az életmódjukat (például milyen gyakran sportolnak, rendszeresen fogyasztanak-e alkoholt vagy dohányoznak-e, illetve milyen súlyúak), foglalkozásukat, mennyire stresszesek a munkával kapcsolatban, és hogy milyen a meglévő egészségügyi állapotuk.

Kielemezték a résztvevők otthona és munkahelye közötti távolságot, valamint e területek társadalmi-gazdasági helyzetét, hogy megértsék, hogyan befolyásolták ezek a tényezők az életmódbeli szokásokat.

Ismételt felméréseket használtak, amelyek lehetővé tették az egyes vizsgálati résztvevők válaszainak összehasonlítását két különböző időpontban.

Kevesen élvezik igazán az ingázást Forrás: Pinterest

Azt találtuk, hogy a három kilométernél hosszabb ingázás növeli a fizikai inaktivitás és a túlsúly, valamint a rossz alvás valószínűségét

– mondta Jaana Halonen, a Stockholmi Egyetem közegészségügyi tudományos munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Azok az emberek, akik több mint 40 órát dolgoztak, és több mint öt órát ingáztak hetente, nagyobb valószínűséggel voltak fizikailag inaktívak és küzdöttek alvásproblémákkal, azokkal összehasonlítva, amikor csak heti egy-öt órát ingáztak.

Hozzátette: ennek az lehet az oka, hogy kevesebb idejük jut a testmozgásra, de

a stressz is közrejátszhat, ami megnehezíti az alvást.

Elemzéseik azt is kimutatták, hogy a többet ingázó résztvevők nagyobb valószínűséggel rendelkeztek káros alkoholfogyasztási szokásokkal is.

Megállapítottuk, hogy ha egy személy munkahelye egy bár közelében volt, akkor nagyobb valószínűséggel voltak káros alkoholfogyasztási szokásai

– mutatott rá Auriba Raza, a Stockholmi Egyetem epidemiológiai kutatója. – Ezek az eredmények még akkor is igaznak bizonyultak, ha figyelembe vettünk a különböző tényezőket, amelyek befolyásolhatták azokat: például egy személy életkorát, krónikus betegségeinek előzményeit, esetleges mentális betegségeket és foglalkozást.

Noha a most publikált eredményekből egyértelműen kiderül, hogy a munkavégzési helyünk nagy hatással lehet egészségünk számos aspektusára, a tudósok mégsem tudták meghatározni a tökéletes ingázási távolságot vagy az iroda elhelyezkedését. A fizikai aktivitás szintjét illetően azonban kiderült, hogy azok a munkavállalók, akik 3 kilométert vagy kevesebbet ingáztak, fizikailag aktívabbnak tűntek.