A lakásunk-házunk faunája lényegesen változatosabb, mint elsőre gondolnánk. Egy vizsgálat szerint egy átlagos amerikai családi házban több mint száz rovarfaj fordul elő. Az Észak-karolinai Egyetem és az Észak-karolinai Természettudományi Múzeum munkatársai ötven önként vállalkozó házát vizsgálták át a padlástól a pincéig, és több mint 10 000 (élő és holt) mintát gyűjtöttek. A minták egy része gyakran csak egy szárny vagy egy lábtöredék volt, és a rendszertani meghatározást követően még maguk a kutatók is meglepődtek, hogy milyen gazdag ízeltlábú-faunával rendelkezik egy kertes ház.
A legtöbb ízeltlábú a rovarok közé tartozott, de voltak közöttük pókok (idetartoznak az atkák is), soklábúak (százlábúak és ikerszelvényesek) és rákok (ászkarákok) is.
Az átvizsgált félszáz házban nagyjából 750 fajt tudtak kimutatni 300 családból. A leggyakoribbak a bogarak és a legyek voltak, ezeket követték a hangyák, darazsak, poloskák, molyok, ászkák, ugróvillások és csótányok. Sok olyan faj volt, amelyből házanként csak egyetlen példányt találtak a kutatók. A vizsgálatnak két váratlan eredménye is született: a csótányok jóval ritkábbak voltak, mint azt a kutatók várták, ugyanakkor könyvtetveket szinte minden házban találtak.
A könyvtetvek a fatetvek (Psocoptera) rendjébe tartoznak, és apró, 1-2 milliméteres rovarok.
Régi könyvek között bújnak meg, és penészgombákat, papírt fogyasztanak. Finom port hagynak maguk után, ebből lehet következtetni a jelenlétükre. A könyvek porolásával és permetezéssel hatékonyan csökkenthető a számuk, ugyanakkor az egészségre nem ártalmasak.
Szintén teljesen ártalmatlan az emberekre nézve az ijesztő küllemű légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata).
Általában más rovarokkal táplálkozik, és a nevéhez híven a legyet is képes elkapni, nagyon gyors ragadozó. Mérete körülbelül 2 centiméter, és éjszaka aktív, nappal a bútorok mögött rejtőzik. Jellemzően télre húzódik be a lakásokba, és ott a párásabb helyeket kedveli.
Az ezüstös pikkelyke (Lepisma saccharina) ugyancsak a párásabb helyeken, például a WC-ben, fürdőszobában fordulhat elő. Körülbelül 1 centiméteres, és szintén éjjel aktív. A latin neve utal a táplálkozására: keményítőtartalmú dolgokat fogyaszt, rájárhat a lisztre, cukorra, tehát kártevő.
A szalonnabogarak vagy porvák szintén gyakori lakók, nálunk a közönséges szalonnabogár (Dermestes lardarius) a leggyakoribb képviselőjük.
A spájz lakója, a nőstények általában állati eredetű élelmiszerbe (például szalonnába) rakják a petéiket. Komoly károkat tud okozni, ezért azonnal meg kell szabadulni a fertőzött élelmiszerektől, és alaposan ki kell takarítani a kamrát.
A velünk lakó élőlények között vannak szép számban mikroszkopikus méretűek is, melyek komolyabb gondot is okozhatnak.
Még az ízeltlábúak közé tartozik, de szabad szemmel már nem látható, és a rá allergiások életét megkeseríti a házi poratka (Dermatophagoides pteronyssinus).
Az emberről leváló hámsejtekkel, valamint az azokon megtelepedő gombákkal táplálkozik. Az ágyban a leggyakoribb, de megtalálható szőnyegen és függönyön is. Ürülékük és az elpusztult atka is allergizál. A megfelelő szűrővel ellátott porszívó, kevesebb kárpit, a légszűrők és a gyakori ágyneműcsere mind-mind segíthet az allergiás tünetek csökkentésében.
Az ízeltlábúakon kívül sok mikroorganizmus is előfordulhat a lakásban. Némelyek felbukkanása látványos, például a Serratia marcescens nevű baktérium, amely vörös színű pigmentet tartalmaz, a fürdőszobában telepedhet meg. Elsősorban a zuhanyzó és a fürdőkád peremén, a sarkokban fordulhat elő.
Egészséges emberben nem okoz betegséget, de legyengült immunrendszerű emberekben húgyúti fertőzést vagy akár tüdőgyulladást is okozhat.
A mosogatógép elsőre a konyha legtisztább pontjának tűnhet, ugyanakkor néhány évvel ezelőtt egy szlovéniai vizsgálat megállapította, hogy a belsejében lévő nedves és időnként forró környezet a mosogatószerek lúgos kémhatásával kombinálva ideális körülményeket teremt egyes kórokozó gombafajok szaporodásához, aminek komoly egészségügyi hatásai lehetnek.
A kutatók a mosogatógépek több mint felénél gombatelepeket találtak a gép ajtaját szigetelő gumiszalagon.
De nemcsak a gép volt szennyezett: az elmosogatott edényeken és evőeszközökön is találtak fekete élesztőgombákat. A gombásodást klóros vagy ecetes fertőtlenítéssel lehet felszámolni, és a rekeszeket érdemes külön lemosni.
A hűtőszekrényt is érdemes időnként alapos takarításnak alávetni, ugyanis itt is megbújhatnak kórokozók. Egy 2008-as amerikai kutatás 137 hűtő átvizsgálását követően megállapította, hogy a hűtőszekrények közel 24%-ában jelen volt a Klebsiella pneumoniae baktérium, amely légúti fertőzéseket okozhat. A baktériumok a hűtőkben a zöldséges fiókot kedvelték a legjobban, valószínűleg azoknak a mikrobáknak köszönhetően, amelyek a növények felületén jutottak be a hűtőbe. Ugyanakkor a kutatók azt is megállapították, hogy a hűtőben előforduló baktériumok többsége teljesen ártalmatlan, és egy egészséges ember szervezete még a potenciálisan kórokozó mikrobákkal is meg tud birkózni.