Félig ember, félig majom szörnyet akart létrehozni egy aljas tudós

Illusztráció

A tudománytörténet talán legmeghökkentőbb kísérletei közé tartoznak az ember-csimpánz hibrid létrehozását célzó próbálkozások. Elsőként egy szovjet tudós próbálkozott vele, de módszerei etikátlanok és kegyetlenek voltak, ami magával hozta az elkerülhetetlen bukást is. Ám egy nemrégiben szárnyra kapott vád szerint az amerikaiaknak sikerült életképes hibridet produkálniuk, a történet viszont több sebből vérzik. Mindemellett pedig egy különös kinézetű cirkuszi majom is tovább borzolja a kedélyeket.

Az 1870-ben született orosz biológus, Ilja Ivanovics korának egyik legelismertebb szaktekintélye volt. A mesterséges megtermékenyítés egyik zászlóvivőjeként 500 kancát sikerült megtermékenyítenie egyetlen csődör spermájával, ami kétségtelenül lenyűgöző eredmény, még mai szemmel nézve is. A sikerek fűtötték becsvágyát, ami egyre merészebb, őrültebb tettekre sarkallta a tudóst. Elképesztő, már-már horrorisztikus kíséretezésekbe kezdett és egymástól drasztikusan különböző állatfajokat próbált keresztezni; eleinte egyszerűbb hibridekkel próbálkozott, például szamarat és zebrát, egeret és patkányt, egeret és tengerimalacot, illetve antilopot és szarvasmarhát keresztezett.

Itt azonban nem állt meg, és egy 1910-es zoológiai konferencián már arról beszélt, hogy félig ember, félig majom lényeket akar létrehozni.

Nem Ivanov volt az egyetlen, aki ilyen kísérletről ábrándozott, ám kétségtelenül ő került a legközelebb ahhoz, hogy elméletét kipróbálja a gyakorlatban is. A 1917-es októberi orosz forradalom után, 1924-ben a Pasteur Intézet jóvoltából lehetőséget kapott arra, hogy őrültnek hangzó hibridizációs kísérletét megvalósíthassa; hozzáférést szerzett a Francia-Guineában található létesítményben őrzött csimpánzokhoz. A szovjet kormánytól 10 000 dollárnak megfelelő összeget kapott, és a Szovjet Tudományos Akadémia is beszállt a projekt támogatásába.

Ilja Ivanovics portréja Forrás: Origo

Ivanov érvelését megpróbálta tudományos alapokra helyezni: azt állította, amennyiben sikerrel jár, azzal igazolhatja Darwin elméletét a majom-ember rokonságról, és végzetes csapást mérhet a vallásra.

Rutinvizsgálatnak álcázott beavatkozás miatt vált kegyvesztetté

1926-ban Ivanov egy Szergej Voronof nevű tudós segítségével emberi petefészket ültetett a csimpánzokba, majd megkísérelték a megtermékenyítést emberi spermával. A próbálkozás persze kudarcot vallott, ám ez nem kedvetlenítette el a kutatót, aki még kétszer nekivágott a beavatkozásnak, természetesen sikertelenül.

A sikertelenség miatt Ivanov változtatott a tervén, és afrikai nőket próbált megtermékenyíteni a csimpánzok hímivarsejtjeivel.

A beavatkozást rutinvizsgálatnak álcázta volna, de a francia kormány időben közbelépett és leállíttatta a programot.

Illusztráció Forrás: Biosphoto via AFP/Cyril Ruoso / Biosphoto/Cyril Ruoso

Ivanov azonban továbbra sem tett le a horrorhibrid létrehozásáról és a Szovjetunió területéről próbált nőket toborozni a kísérlethez. Talán a pénz, talán a kíváncsiság volt az oka, de több jelentkező is akadt. A megtermékenyítés ezúttal is meghiúsult, ugyanis a hím csimpánzok időközben elpusztultak és a kutató a továbbiakban nem jutott majomspermához.

Időközben a Szovjet Tudományos Akadémiához is eljutott a hír, hogy Ivanov afrikai nőket akart illegálisan megtermékenyíttetni a csimpánzok hímivarsejtjeivel. A felháborodás akkora méreteket öltött, hogy a tudós kegyvesztetté vált, és minden támogatást megvontak tőle. A tudományos közösségen belül is pária lett, életének utolsó éveit szakmai száműzetésben töltötte.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!