A repüléstudomány magyar kutatója, a szuperszonikus repülés atyja

Kármán Tódor, a világhírű magyar fizikus, akit a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek.

Hatvan éve, 1963. május 7-én (egyes források szerint 6-án) halt meg a németországi Aachenben Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója.

Egy irányítható, függőlegesen felemelkedő repülőt fejlesztett ki

Kármán Tódor Budapesten született 1881. május 11-én. Már a Mintagimnázium (ma: Trefort Ágoston Gimnázium) diákjaként ritka matematikai tehetséget árult el, országos matematikai versenyt is nyert. A Királyi József Műegyetemen 1902-ben szerzett kitűnő minősítéssel gépészmérnöki diplomát, ezután Bánki Donát tanársegédeként és a Ganz gyár mérnökeként dolgozott.

Kármán Tódor 1906-ban kétéves akadémiai ösztöndíjat kapott a németországi Göttingeni Egyetemre, itt írta doktori értekezését Ludwig Prandtl, az „aerodinamika atyjának" irányításával a nyomott rudak kihajlásának problémájáról.

1911-ben az áramló folyadékba helyezett nem áramvonalas, lapos és széles test mögött kétoldalt váltakozva leváló örvényeket elemezte és felállította a Kármán-féle örvénysor matematikai elméletét, ennek alapján magyarázta meg 1940-ben az amerikai Tacoma híd szélvihar miatti összeomlását.
Hazatérve 1912-ben a selmecbányai Bányamérnöki Akadémián tanított, a következő évben az aacheni egyetem tanára lett.

Kármán Tódor, a világhírű magyar fizikus, akit a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Forrás: Wikimedia Commons

Az első világháború kitörésekor raktárosnak osztották be, majd Bécs mellé, a Monarchia hadirepülőinek bázisára vezényelték.

Kármán Tódor itt fejlesztett ki Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal egy irányítható, függőlegesen felemelkedő repülőt (a feltalálók nevének kezdőbetűiből PKZ helikopter), a légcsavart Asbóth Oszkár tervezte. A Tanácsköztársaság idején közoktatási népbiztos-helyettesként részt vállalt a műszaki felsőoktatási reform kidolgozásában, a Kommün bukása után visszatért Aachenbe aerodinamikát tanítani.

Kiemelt figyelmet szentelt az űrkutatás kérdéseinek

Kármán Tódor közreműködött a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Unió létrehozásában. A húszas évek végétől az Egyesült Államokban is oktatott, majd 1933-ban a fasizmus elől végleg ide települt, Pasadenában a Guggenheim Aeronautikai Laboratórium igazgatója lett.

Ez az intézet lett „a repüléstudomány Mekkája", ahol Kármán Tódor fontos eredményeket ért el a mérnöki matematika, a folyadékmechanika, a turbulencia-elmélet, a repülőgép-szerkezetek és a talaj széleróziójának kutatásában.

Őt nevezik a hangsebességen felüli repülés atyjának is, mivel megoldotta a szuperszonikus repülés számos kérdését. Megalkotta a határfelület elméletét, kutatásokat végzett a kristályrácsok, az égéselmélet, a magneto-hidrodinamika, a fémek képlékeny alakítása és az aero-termokémia terén, közreműködött az Egyesült Államok Repüléstudományi Intézetének megalapításában.

Kennedy elnök 1963-ban átadja Kármán Tódornak a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést Forrás: Abbie Rowe

Az 1930-as évek második felétől kiemelt figyelmet szentelt a reaktív meghajtásnak, az űrkutatás kérdéseinek.

Frank J. Malinával 1940-ben bebizonyították, hogy lehetséges szilárd vagy folyékony üzemanyagú, hosszú égésű rakétát építeni, s elkészítették a felszállást segítő rakéta prototípusát. Kármán közreműködött az első rakétákat gyártó cég, az Aerojet General Corporation létrehozásában, 1942-ben saját vállalatot is alapított.

Egy ideig főtanácsadóként dolgozott az amerikai hadügyminisztériumban, később a NATO-nál, 1944-ben egyik alapítója volt a NASA Sugárhajtású Laboratóriuma elődjének.

Részt vett az amerikai rakéta- és űrkutatási programban, kidolgozta a felszállást segítő rakétákkal ellátott repülőgépet, vezetésével fejlesztették ki az öngyulladó folyékony üzemanyagokat, az első irányított ballisztikus rakétákat, részt vett a B-36, B-47 és B-52 repülőgépek kialakításában.

Amerikai és európai egyetemek fogadták díszdoktorrá

Az ő tervei alapján indította el 1950-ben az UNESCO az aszályos övezetek kutatását, ő kezdeményezte a NATO-államok Aeuronautikai Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Csoportjának (AGARD) létrehozását, s javaslatára hívták életre a Nemzetközi Repüléstudományi Tanácsot (ICAS);

1960 és 1963 közt a NATO megbízásából a tudomány és a technika kölcsönhatására vonatkozó vizsgálatokat vezette.

Kármán Tódor kutatásai mintegy 170 tanulmányban, könyvben láttak napvilágot, amerikai és európai egyetemek fogadták díszdoktorrá, tudományos akadémiák tagja volt. Számos magas kitüntetés mellett 1956-ban megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet, s John F. Kennedy elnök neki adta át elsőként a legfontosabb amerikai tudományos elismerést, a Nemzeti Tudományos Érmet.

Nevéhez fűződnek a következők:

• Föppl–Kármán egyenletek (rugalmas lemezek elhajlása),
• Born–von Kármán határ-állapot, Kármán rácsmodell (kristálytan),
• Chaplygin–Kármán–Tsien megközelítés (potenciális áramlás),
• Falkowich–Kármán egyenlet (transzonikus áramlás),
• Von Kármán konstans (fal-turbulencia),
• Kármán-vonal (aerodinamika és asztrodinamika),
• Kármán–Howarth egyenlet(wd) (turbulencia),
• Kármán–Nikuradze korreláció (nagy viszkozitású folyadékok áramlása),
• Kármán–Pohlhausen paraméter (határrétegek),
• Kármán–Treffz transzformáció (szárnyprofil elmélet),
• Kármán–Prandtl törvény (áramlási sebesség fedetlen csatornákban),
• Kármán integrálegyenlet (határréteg elmélet),
• Repülő orrkúp-tervezés Haack-széria, Kármán féle csúcsív, vagy boltív (szuperszonikus aerodinamika),
• Kármán örvénysor (áramlás henger alakú tárgy mögött).

Kármán Tódor 1963. május 7-én (más források szerint 6-án) halt meg Aachenben, koporsóját az amerikai légierő szállította végső nyughelyére, a hollywoodi Memorial temetőbe.

A Goldtimer Alapítvány büszkesége az aerodinamika magyar származású atyja, Kármán Tódor nevét viseli Fotó: Polyák Attila - Origo

A Holdon és a Marson krátert neveztek el róla, az Egyesült Államok postahivatala bélyeget adott ki emlékére.

Mellszobra áll a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában és a Közlekedési Múzeum parkjában. A róla elnevezett díjat 2000 óta adományozzák évente a magyar gazdasági élet azon szereplőinek, akik jelentős szerepet vállalnak a magyarországi oktatás, képzés, felnőttoktatás, tudományos kutatás támogatásában. 1990 óta nevét viseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának egyik kollégiuma.

(MTVA Sajtóarchívum)