Svájc története a római uralom alatt az Augustus császár időszakától körülbelül Krisztus után 400-ig nyúlik vissza. Ahogy a birodalom határai visszahúzódtak a Rajna folyó felé, a Bodeni-tótól Bázelig őrtornyok láncolatát építették, amelyek egymástól legfeljebb 2 kilométerre helyezkedtek el, írja a HeritageDaily online tudományos portál.
A védelmi vonal megvédte a határt az alemannoktól, a Felső-Rajnán élő germán törzsek szövetségétől, amelyek a határon portyáztak és végül meghódították Svájc északi területeinek egyes részeit.
A rezervátum régészeti maradványokban gazdag: rejtőzik itt többek között egy bronzkori település, a napóleoni háborúk idejéből származó erődítmények, valamint második világháborús bunkerek és egy korábban felfedezett római őrtorony.
A szakemberek eleinte nem találtak fizikai maradványokat a felszín felett; a feltárások azonban igazolták egy hétszer-hét méteres négyzet alakú épület alapjait, amelynek falai körülbelül egy méter vastagok voltak.
Csak a habarcs és néhány, az épület körvonalát jelző kő maradt meg, az építmény többi kövét valószínűleg eltávolították és a későbbi időkben újra felhasználták. A nagy mennyiségű tetőcserép kivételével a belsejében talált leletek egy katonai övre, egy fibulára, egy amfora alakú szíjvégre és I. Konstantin császár Krisztus után 311 utánra keltezett érméjére korlátozódnak.
A tudósok egy V alakú árok nyomait is feltárták az őrtornyot körülvevő, valószínűleg palánkkal vagy fa erődítéssel megerősített, valamint állatok vagy raktárépületek számára fenntartott árok nyomaiból.