Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a nyereg megjelenése jelentős fejlődést hozott a lovaglás terén, ami forradalmasította a hadviselést és megkönnyítette a gyors, hosszú távú utazást egész Eurázsiában.
A most felfedezett sírba egy felnőtt nőt temettek hajlított testhelyzetben, bőrkabáttal, bőrcsizmával, kerámia csészével, fonott gyapjúpánttal, gyapjúszövet maradványokkal és a fenekére helyezett bőrnyereggel együtt.
Az ásatási dokumentumok szerint a nyereg két, ovális alakú tehénbőrből készült párnapárnából áll, és szarvas- és teveszőr keverékével töltötték meg.
A nyereg felső oldalát öt darab bőrből készítették, amelyeket az ülést és az elülső támaszokat képező ínszálak segítségével finom futóöltésekkel varrtak össze.
A Turfan Kulturális Ereklyék Igazgatósága a sírépítési és temetkezési tárgyak alapján a Krisztus előtti 7. és 4. század közé teszi a temetést. Egy közelmúltban végzett szén-dioxid kormeghatározási elemzés eredményeit a Science Direct folyóiratban tették közzé, amely szerint a nyereg 95,4 százalékos valószínűséggel Krisztus előtt 727–396 készült. Eszerint viszont ez a legrégebbi nyereg Kínában.
A yanghai síregyüttesben található nyereg és egyéb lovas kellékek tovább tisztázzák a lovaglás szerepét Közép-Ázsia keleti részének közösségeiben a Krisztus előtti első évezred első felében
– mutattak rá a tanulmány szerzői a HeritageDaily online tudományos portálnak.