Rögzítették a világ legnagyobb élőlényének kísérteties hangját

A Pando (magyarul „terjedek”) néven ismert egyetlen fából álló erdőnek 47 ezer, azonos DNS-sel rendelkező töve hajtott ki

A Föld egyik legnagyobb és legősibb élőlényének suttogását hallhatták meg a kutatók a gyökerein keresztül visszhangzó milliónyi levél rezdülésével. A Pando (magyarul „terjedek") néven ismert egyetlen fából álló erdőnek 47 ezer, azonos DNS-sel rendelkező töve hajtott ki egy közös gyökérrendszerből 40 hektáron Utah államban. Idővel ez a magányos ivaros amerikai rezgő nyár (Populus tremuloides) hatalmas, 6000 tonnás élettérré nőtte ki magát.

A Földön eltöltött mintegy 12 ezer évnyi élet után ennek a hatalmas növénynek, amelynek fához hasonló törzse akár 24 méter magasra is törhet, bizonyára bőven van mondanivalója. Most pedig az új felvételek segítségével úgy „hallhatjuk", mint még soha.

Az eredmények izgalmasak; bár művészetnek indult, hatalmas lehetőségeket látunk a tudományos felhasználásra

– mondta Lance Oditt, a Friends of Pando szervezet alapítója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A rezgéssé (hanggá) alakított és a gyökérrendszert bejáró szél roncsolásmentesen feltárhatja a Pando hatalmas, rejtett hidraulikus rendszerének belső működését is.

Jeff Rice hangművész kísérletképpen egy hidrofont helyezett el az egyik ág tövében lévő üregben, és lefűzte azt a fa gyökereihez, de nem gondolta, hogy bármit is hallani fog.

A hidrofonoknak ugyanis vízre van szükségük a működéshez, ám olyan felületek rezgéseit is képesek felvenni, mint a gyökerek.

A Pando néven ismert egyetlen fából álló erdőnek 47 ezer, azonos DNS-sel rendelkező töve hajtott ki Forrás: Lance Oditt,/Friends of Pando

Amikor a szakember felrakta a fejhallgatót, nagyon meglepődött, mert „valami történt: egy halk hangot hallott". Egy zivatar közepette a hang felerősödött és a készülék egy hátborzongatóan halk dübörgést rögzített.

Amit önök hallanak, az az erdőben lévő, milliónyi falevél hangja, amely rezegteti a fát, és áthalad az ágakon keresztül a földbe, egészen a gyökerekig

– magyarázta Rice, amikor az Amerikai Akusztikai Társaság 184. ülésén, ahol bemutatta felvételeit.

A hidrofon egy 90 méterrel távolabbi ág koppanásából származó puffanásokat is rögzítette, annak ellenére, hogy ezt a hangot a levegőn keresztül nem lehetett hallani ilyen távolságban.

Ez a szakemberek szerint mindez alátámasztja azt az elméletet, hogy a Pando gyökérrendszere összeköttetésben van. Most egy megfelelő kísérleti elrendezésre lenne szükség annak megerősítéséhez, hogy a hang nem a talajon keresztül terjedt.

Az ilyen közös gyökérrendszerek gyakoriak a rezgő nyárfáknál, ám a Pando mérete és a kora miatt is egyedülállónak számít.