Tudja-e, ki volt a 19. század egyik legbefolyásosabb diplomatája?

Klemens von Metternich herceg, osztrák kancellár

Kétszázötven éve, 1773. május 15-én született Koblenzben Klemens Wenzel Lothar Fürst von Metternich-Winneburg német diplomata, osztrák külügyminiszter és kancellár, ahogy ő szerette nevezni magát: „Európa orvosa".

Maga Napóleon ragaszkodott személyéhez

Előkelő grófi családból származott, apja a trieri választó bécsi követe volt. Jogi tanulmányait a francia forradalom miatt meg-meg kellett szakítania, végül rövid angliai kitérő után viszontagságos úton Bécsbe menekült. Itt Kaunitz exkancellár ajánlotta be Ferenc császárnak, nem véletlenül, hiszen Metternich az ő csúnyácska, ám ambiciózus lányát vette feleségül.

Első nevezetes tettét az 1797-ben kezdődött rastatti békekonferencián hajtotta végre: elszerette a francia követ szeretőjét, nevetségessé téve a fölényes diplomatát.

Klemens von Metternich herceg, osztrák kancellár Forrás: Wikimedia Commons/ Thomas Lawrence - Royal Collection Trust

Metternich 1801-től drezdai, 1803-tól berlini, majd 1806-1809 között párizsi követként szolgálta a Habsburg Birodalmat. A legenda szerint maga Napóleon, Európa teljhatalmú ura ragaszkodott személyéhez - hogy szemmel tarthassa. Látszatra szabados életet élt (szeretői közé tartozott Napóleon egyik húga is), de barátnői és diplomáciai kapcsolatai révén pontosan tájékozott volt a francia államügyekben.

Mégis elkövetett egy hibát: javaslatára lépett be Ausztria 1809-ben a wagrami vereséggel végződő háborúba.

Metternich számára ez a kudarc is előrelépést hozott: Ferenc császár hazahívta és külügyminiszterré nevezte ki. Ebbéli minőségében ügyes húzással juttatta lélegzethez Bécset: feleségül adta a császár lányát, Mária Lujza főhercegnőt Napóleonhoz.

Sikere nem volt teljes

Megpróbálkozott a magyar rendi különállás felszámolásával, s bár a devalvációt (a pénz értékének ötödére csökkentését) sikerült rendeleti úton keresztülvinnie, a császár elvetette javaslatát. Metternich ettől kezdve egyik fő céljának az általa elképzelt birodalmi politikát akadályozó magyar alkotmány felszámolását tekintette.

Bravúrosan lavírozott a kor zavaros politikai viszonyai között: 1812 tavaszán szövetséget kötött Napóleonnal Oroszország ellen, ugyanakkor I. Sándor cárt biztosította, hogy az osztrák csapatok nem fognak komolyan harcolni.

A Grande Armée veresége után közvetítőként lépett fel, s csak Napóleon nemleges válasza után szövetkezett az orosz cárral és a porosz királlyal.

1848 március 13-án kitört Bécsben a forradalom, és Metternich lemondásra kényszerült Forrás: Wikimedia Commons

Főszereplője volt az európai hatalmi rendet újraalkotó 1814-1815-ös bécsi kongresszusnak, ahol biztosította Ausztria befolyását a német államokban és Itáliában.

Sikere azonban nem volt teljes, mert a német egységes államot nem tudta létrehozni, I. Ferenc pedig reálpolitikai szempontokból nem vette vissza a német-római császári címet.

Talleyrand mellett neki volt köszönhető, hogy az 1792-es határai mögé visszaszorított Franciaország egyenjogú állam maradt, mérsékelni tudta a porosz és orosz területi követeléseket, az osztrák-francia-brit front révén sakkban tudta tartani Poroszországot és Oroszországot.

Európa összes uralkodója csatlakozott

Metternich volt a híres-hírhedt Szent Szövetség kovácsa is, amely negyedszázadnyi háború után - igaz, a feudális konzervativizmus szellemében - hosszabb időre biztosította a nyugalmat Európának. Az I. Ferenc osztrák császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár által aláírt szerződéshez valamilyen formában Európa összes uralkodója csatlakozott, kivéve Angliát, a pápát és Törökországot.

Metternichet a restaurált fejedelmek „gondviselésszerű emberként" ünnepelték, kitüntetésekkel, rangokkal és birtokokkal halmozták el, Ferenc császár 1821-ben kancellárrá is kinevezte.

I. Sándor orosz cár Forrás: Wikimedia Commons

Csaknem négy évtizedes kormányzása alatt az Osztrák Birodalom centralista-abszolutista rendőrállammá vált, átgondolt merkantilista iparpolitikával. Metternich tekintélye azonban lassan hanyatlani kezdett, a görög szabadságharc, majd Belgium létrejötte után befolyása az immár megváltozott térképű Európa nyugati és keleti felén egyaránt csökkent.

Otthon azért 1835-ben még sikerült elérnie, hogy Ferenc császár halála után a gyenge akaratú és befolyásolható V. Ferdinánd kerüljön a trónra, ő maga pedig a kormányzótanács élére.

Vetélytársa, Kolowrat azonban nem sokkal később megbuktatta, befolyása ezután már csak a külügyekben érvényesült.

Megítélése az idők folyamán többször is változott

Magyarország mindig szálka volt a szemében, hatalma utolsó pillanatáig elzárkózott a politikai, társadalmi, gazdasági reformoktól. Magatartását nemcsak konzervatív elvei, hanem magyarellenes érzelmei is motiválták, Bécs keleti részén fekvő birtokára utaló mondása szerint „kertem végében kezdődik Ázsia".

Nem csoda, ha kevés szövetségese volt Magyarországon és még a konzervatív arisztokrácia sem szívlelte.

V. Ferdinánd magyar királlyá koronázása Pozsonyban, 1830.(Ismeretlen művésztől származó 19. századi olajnyomat) Forrás: Wikimedia Commons

Az 1848-as forradalmak politikáját és személyét is elsöpörték. A március 13-án kitört bécsi forradalom első áldozata a reakció és elnyomás jelképének tartott Metternich lett, aki a népharag elől csak álruhában tudott Angliába menekülni. Száműzetéséből 1851-ben tért haza, és bár a rendkívül öntelt herceg számított rá, hogy 1852-ben Schwarzenberg halála után visszahívják a kormányrúdhoz, csalatkoznia kellett. Rehabilitálása elmaradt, csak páholyból nézhette a politikát. Bukását tizenegy évvel élte túl, nyolcvanhat évesen, 1859. június 11-én hunyt el Bécsben.

Megítélése az idők folyamán többször is változott, egyszer úgy gondolták, „Európa orvosaként" félrekezelte betegét, máskor az európai egyensúly helyreállításában és évtizedeken át való fenntartásában játszott szerepét emelték ki.

Hol a soknemzetiségű Habsburg-birodalom egyben tartásában, hol pedig a monarchia népeinek elnyomásában játszott szerepe kapott nagyobb hangsúlyt. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter eszményképének tekintette, doktori disszertációját is róla írta. A kancellár egyik lánya Sándor Móric grófhoz, a híres "ördöglovashoz" ment feleségül, otthonuk, a bajnai Sándor-Metternich-kastély felújítása nemrég fejeződött be.

(MTVA Sajtóarchívum)