A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően

A kutatók Dreissena fajok (Dreissena polymorpha ? vándorkagyló és Dreissena rostriformis bugensis ? kvagga kagyló) inváziójának lefolyását követték nyomon hét különböző európai és észak-amerikai sekély tóban, köztük a Balatonban.

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai nemzetközi együttműködésben vizsgálták európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után. Megállapították, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor felerősödnek a versengő, sőt közel hasonló taxonok sorozatos invázióját követően. Az eredményekről szóló tanulmány (https://link.springer.com/article/10.1007/s10021-023-00828-2) az Ecosystems című folyóiratban jelent meg.

A kutatók Dreissena fajok (Dreissena polymorpha ‒ vándorkagyló és Dreissena rostriformis bugensis ‒ kvagga kagyló) inváziójának lefolyását követték nyomon hét különböző európai és észak-amerikai sekély tóban, köztük a Balatonban. Hét kulcsfontosságú ökoszisztéma-jellemző változását, többek közt a két kagylófaj és táplálékuk, a fitoplankton mennyiségének alakulását, valamint a víz átlátszóságát hasonlították össze az inváziók előtt és azt követően.

A kutatók Dreissena fajok (Dreissena polymorpha ? vándorkagyló és Dreissena rostriformis bugensis ? kvagga kagyló) inváziójának lefolyását követték nyomon hét különböző európai és észak-amerikai sekély tóban, köztük a Balatonban. Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága

A hosszú távú adatsorok elemzése alapján a vándorkagyló hatása az invázió utáni 5-10 évben volt a legjelentősebb, ezt követően azonban néhány ökoszisztéma-jellemző részleges helyreállást mutatott. Azonban a helyreállás elmaradt, és az eredeti hatások felerősödtek, a fitoplankton mennyisége pedig erőteljesebben csökkent azokban a tavakban, ahol a kvagga kagyló kiszorította a vándorkagylót.

A kutatás megállapította, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor ha több invázió egymást követi, ennek az ellenkezőjére lehet számítani.

Dreissena kagylótelepek a Balaton köves parti zónájában (aránymérték: 10 cm). Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága

Mindez fontos információt nyújt az ökoszisztémák invázió utáni dinamikájáról és megújulási képességéről, és ennek alapján javaslatok fogalmazhatók meg a kívánt állapotok visszaállítására.

(Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága: https://elkh.org/)