Idegen objektumok közelítenek a Föld felé az űrből

Illusztráció

Amikor az Oumuamua 2017-ben áthaladt a Naprendszeren, nem véletlenül figyeltek fel rá rengetegen; ez volt az első csillagközi objektum, amelyet a kutatóknak sikerült azonosítaniuk. Két évvel később, 2019 augusztusában egy másik látogató bukkant fel a közelünkben, amely szintén egy idegen rendszerből érkezett: a Boriszov-2I szintén egy távoli világ szülötte volt, és hasonló érdeklődés övezte, mint korábban idetévedő társát. Egy új tanulmány szerint azonban nem ők lehettek az egyedüli csillagközi utazók, akik tiszteletüket tették a Naprendszerben.

Bár a csillagközi objektumok (rövidített néven ISO-k) ritkák, a Naprendszer elég öreg, így feltehetően sok ilyen égitest járt már itt. A csillagászok úgy vélik, számos csillagközi objektumot a nappályán lehet megfigyelni, és most tesztelték azt az elképzelést is, hogy földközeli pályán megtalálhatjuk-e őket.

Úgy néz ki, igen, és csillagközi objektumok stabil populációja keringhet a Földhöz közel.

"A csillagközi objektumok egyedülálló mechanizmust jelentenek a bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének vizsgálatára, beleértve a sajátunkat is" – magyarázták a kutatók, akik tanulmányukat az ArXiv weboldalon tették közzé.

Nem egyszerű feladat apróbb objektumokat keresni a hatalmas űrben. Ha más naprendszereket vizsgálunk, az ottani csillagok és bolygók csak halovány foltokként jelennek meg az űreszközeink által készített felvételeken. A csillagászok néha észlelnek ugyan törmelékkorongokat és hasonló komplexebb struktúrákat is, ezeket azonban nem tudják alaposabban elemezni, a finom részletek ugyanis láthatatlanok maradnak.

Ezért is jó, ha messzi naprendszerekből látogatók érkeznek hozzánk. Ezeknek a csillagközi objektumoknak a tanulmányozása kiváló lehetőséget kínál arra, hogy betekintést nyerjünk más naprendszerekbe, és megértsük azok kialakulását, fejlődését.

A csillagközi objektumok ritkák, de a Naprendszer bolygói kötött keringésre foghatják őket"

– írták a kutatók, hogyan lehetne ezeket az égitesteket alaposabban tanulmányozni.

Illusztráció Forrás: AFP/M. Kornmesser

Csillagközi látogatók a Föld közelében?

Egyes elméletek szerint a Naprendszer peremén található Oort-felhőben hemzsegnek a csillagközi objektumok. Mások szerint erre kicsi az esély, mert a kozmikus sugárzás elpusztítja őket. Megint mások azt mondják, sok ISO a Jupiterbe zuhanva leli halálát. Bármi is az igazság, a tudósok nagy reményeket fűznek a készülő Vera Rubin Obszervatóriumhoz, amely a tervek szerint évente akár öt csillagközi objektumot is felfedezhet.

Felmerül persze a kérdés, mi a helyzet a földközeli pályán keringő ISO-kal?

A csillagászok szimulációkat futtattak, számításokat végeztek, és arra jutottak, hogy a Jupiter domináns szerepet játszhat a csillagközi objektumok befogásában és földközeli pályára terelésében. A modellek azt is kimutatták, hogy a Naptól 10 csillagászati egység távolságban (1 CSE az átlagos Föld-Nap távolság, ami 150 millió kilométer) számos ISO keringhet. Ez a kentaur típusú objektumok tartománya, amelyek jeges, üstökösszerű égitestek. Ugyanakkor a csillagászok nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy bármelyik kentaur objektum csillagközi eredetű lenne, ennek kiderítéséhez további kutatások szükségesek.

Az is valószínű, hogy a befogott csillagközi objektumok nem rendelkeznek stabil pályával, mivel interakcióba lépnek a Naprendszer más bolygóival;

a gravitációs hatások miatt idővel elhagyják a földközeli pályát, és vagy kilépnek a Naprendszerből, vagy egy távolabbi pályára kerülnek a Naprendszeren belül.

Van kutató, aki úgy véli, a csillagközi eredetű Oumuamua egy fényvitorlával közlekedő objektum, amit a csillagok fénynyomása hajt Forrás: AFP/Mark Garlick

Ha minden jól alakul, elfoghatjuk a csillagközi utazókat

Fontos hozzátenni, hogy a Föld közelében csak apróbb, maximum 1 méter átmérőjű csillagközi objektumok keringhetnek. Kizárt, hogy bolygónk közvetlen közelében Oumuamuához vagy Boriszov-2I-hez hasonló méretű égitestekre fogunk bukkanni.

Ha valaha is találunk egy ilyen befogott ISO-t, az a Vera Rubin Obszervatóriumhoz hasonló kutatóeszközök érdeme lesz. Ehhez kapcsolódik a Legacy Survey of Space and Time nevű égboltfelmérési program, amely 2024 augusztusában fog kezdődni, és tíz éven át tart majd. Folyamatosan monitorozni fogja az eget, felvételeket készít, és a kisebb csillagközi objektumokra lesz kalibrálva. Egyes kutatók szerint a műszer évente akár több Oumuamua nagyságú objektumot is megfigyelhet.

A kép a művész elképzelését mutatja arról, hogyan nézhet ki a 2I/Borisov üstökös felszíne Forrás: ESO/M. Kormesser

A program azonban ennél jóval ambiciózusabb célokat dédelget. Ha a Vera Rubin Obszervatórium kiszúr egy csillagközi üstököst, akkor az Európai Űrügynökség (ESA) szondája, a Comet Interceptor be fogja fogni azt. Az űrhajó a Föld ún. L2 LaGrange pontjánál várakozna, egészen addig, amíg megfelelő objektum nem kerül a közelbe.

Ha ez megvan, az űreszköz odarepül hozzá, elfogja, megfigyeli, majd mintát vesz belőle, amit végül a Földre juttat.

Az ESA a Japán Űrügynökséggel (JAXA) együttműködve fejleszti a szondát, amit a tervek szerint 2029-ben küldenek fel az űrbe.